A Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem munkatársai által vezetett csapat szerint az őskori emberek igen kifinomult társadalmi és párosodási rendszert fejlesztettek ki, és szándékosan a családjukon kívülről kerestek párt maguknak – számol be az RT.
A szakértők Szunginál, egy oroszországi késő őskőkori lelőhelynél előkerült maradványokat elemeztek. A korabeli testek többségétől eltérően az itt azonosított négy egyént együtt temették el. A csapatot meglepte, de a személyek nem álltak közeli rokonságban egymással – legfeljebb másodunokatestvérek lehettek.
A sírban olyan tárgyakat és ékszereket találtak, melyek arra utalnak, hogy a korabeliek olyan szabályokat és szertartásokat alakítottak ki, melyek a csoportok közti párcserét segítették. Ez talán a modern házassági ceremóniák előzménye volt.
Eske Willerslev, a csapat tagja szerint ez azt jelenti, hogy az emberek már az őskőkor végén, kis csoportokban élve is megértették a beltenyészet elkerülésének fontosságát.
Adataink azt sugallják, hogy szándékosan kerülték el. Ez azt jelenti, hogy ki kellett fejleszteniük egy rendszert erre a célra
– mondta a kutató.
Összehasonlításképp: az Altajból származó, 50 000 éves neandervölgyi maradványok genetikai vizsgálata nem mutatta ki, hogy ősi rokonunk törekedett volna a vérfertőzés elkerülésére. Éppen ezért a szakértők úgy vélik, hogy a modern emberek párosodási szokásai elősegítették a csoport felemelkedését.
Kiemelt kép: José-Manuel Benito Álvarez/Wikimedia Commons)
