A Tommaso Alberti, a Calabriai Egyetem munkatársa által vezetett csapat azt vizsgálta, hogy mennyi föld és víz lehet az egyes égitesteken, majd ebből következtettek arra, hogy előfordulhatnak-e növények az adott bolygón.
A TRAPPIST-1 akkor vált ismerté, amikor idén februárban bejelentették: hét kőzetbolygót azonosítottak a közelében. A nagyjából 40 fényévre fekvő vörös törpe égitestjei közül legalább három a csillag lakható zónájában helyezkedik el, így elméletileg jelen lehet rajtuk a földi élet alapja, a folyékony víz.
A kutatásban a szakértők külön-külön modellezték az egyes objektumok éghajlatát. Az elemzés alapján a legstabilabb Föld-szerű körülmények a TRAPPIST-1d-n vannak, ez az égitest helyezkedik el a folyékony víz számára legjobb helyen. Az eredmény meglepő, ugyanis korábban az e, f, és g tűnt ideálisabbnak.
A kutatók egyelőre csak úgy tudnak következtetni a bolygók tulajdonságaira, ha megvizsgálják, hogy miként takarják ki a csillaguk fényét, amikor elhaladnak előtte. A jövőben a James Webb űrtávcsőhöz hasonló eszközökkel a szakértők sokkal részletesebb adatokat gyűjthetnek majd az égitestekről.
A kutatók úgy vélik, hogy amennyiben sikerülne megfelelően kalkulálni az atmoszféra üvegházhatásával, a jövő teleszkópjai képesek lesznek megállapítani, hogy vannak-e szárazföldek és növények a TRAPPIST-1 bolygóin, vagy éppen más égitesteken.
Alberti szerint csapata képes volt különböző forgatókönyveket megvizsgálni a TRAPPIST-1 bolygórendszerében, kiemelve, hogy az adott éghajlat állapotában mekkora szerepe lehet a vegetációnak.
A növényekre vonatkozó elképzelést már korábban is felvetették. Februárban néhány kutató azt írta, hogy az égitestekről visszaverődő fényt befolyásolhatja a növénytakaró. Mivel a helyi csillag többnyire infravörös fényt bocsát ki, a szakértők úgy vélik, ha van vegetáció a rendszer bolygóin, kifejezetten sötét lehet, hogy több energiát nyelhessen el.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy nap eljutnánk a rendszerbe és az egyik helyi égitesten vegetációra bukkannánk, a növények sokban különböznének földi társaiktól. Az élőlények ugyanis valószínűleg a kevés használható energia miatt az összes fényt elnyelnék.
