Tudomány

Egy lépésre vagyunk attól, hogy felboruljon a sarkvidéki ökoszisztéma

Ahogy olvad a jég az Északi-sarkvidéken, a jegesmedvék egyre nehezebben tudnak élelemhez jutni. Az élőlények egyik legjelentősebb táplálékforrásukat, a gyűrűsfókákat ugyanis a tengeri jégen tudják a legkönnyebben elejteni. Az egyre melegebb környezet kihívásának megfelelve néhány jegesmedve a Spitzbergákon új élelemre tért át: a tojásokra.

A kutatók azért tanulmányozták az arktiszi szigetcsoport jegesmedvéit, hogy megtudják, miként reagálnak a tengeri jégtömeg zsugorodására. A szakértők az állatok diétáját elemezték, hogy felmérjék az egyre melegedő környezet, különösen a 2006-os drámai jégolvadás hatását. A kutatás meglepő eredményekkel járt.

Journal of Animal Ecology-ban megjelent tanulmányban a tudósok leírják, hogy miként követtek nyomon 60 gyűrűsfókát és 67 jegesmedvét. A csapat megfigyelte, hogy a tengeri jég olvadása előtt a ragadozók nagy hatékonysággal vadásztak a fókákra, amikor azok a jégen tartózkodtak.

Az Arktisz melegedésével azonban a helyzet jelentősen megváltozott.

A jegesmedvék már nem tudták a jég felszínén osonva megközelíteni a gyanútlan prédákat, ehelyett a tengerben úszva kellett a jégtömbökön pihenő fókák közelébe kerülniük. Ezután ráadásul feltűnésmentesen kellett felmászniuk a jégre. Ezzel a nagy ügyességet igénylő módszerrel csak igen kevés hím volt sikeres.

A kutatók azt találták, hogy az állatok többsége le is mondott a fókahúsról. Ezek az állatok visszavonultak a tengerparttól, és a belsőbb területek felé vették az irányt, a sarki ludak fészkei felé. A medvék itt aztán fészekről fészekre jártak, elfogyasztva minden útjukba kerülő tojást. A madarak tehetetlenül nézték végig, ahogy egy egész generációnyi potenciális fióka pusztul el.

Hogy az új táplálkozási szokás milyen hatással lesz a medvékre, egyelőre kérdéses. Mivel a fókahús zsírban, a tojás pedig fehérjében gazdag, a változás minden bizonnyal befolyásolja majd a helyi populációt.

A jelenség ráadásul a ludakat is súlyosan érinti, melyek egy olyan ragadozóval néznek most szembe, mellyel korábban nem kellett megküzdeniük. A ludak egyedszámának csökkenése pedig nem csak a madaraknál jár következményekkel. Ha a ludak száma jelentősen visszaesik a régióban, az súlyos problémát okozhat a rókáknál, ugyanis a kölykök fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű madárhús.

Sőt, a medvék új étrendje a növényvilágot is felboríthatja. A ludak a tundrán keresztülhaladva alaposan megritkítják a helyi füveket, ezért a régió gyepe igen ápolt. Ha a madarak eltűnnek, a fűtakaró nem lesz elég gondozott, ezt pedig a környék vándorló rénszarvasai szenvedhetik meg.

Az új tanulmány ismét rámutatott, hogy a sarkvidékek élővilága egyre nagyobb bajban van. A vizsgálat emellett újabb bizonyítéka annak, hogy egy ökoszisztémában elég egy elsőre nem is olyan súlyosnak tűnő változás, hogy az egész rendszer veszélybe kerüljön.

Az Arktisz élővilága egyelőre nem borult fel, de a helyi ökoszisztéma hosszú távú megóvása érdekében mindenképp intézkedésekre lesz szükség.

(IFL Science)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik