Ilyen különleges alakzat a sárkánybőr jég, amely akkor alakul ki, amikor az erős szél miatt a tengervíz a levegőben fagy meg. A ritka jelenséget Guy Williams örökítette meg, aki jelenleg az Antarktisznál található Ross-tengeren utazik a Nathaniel B Palmer jégtörőn – a hajó a PIPERS (Polynyas, Ice Production and its Seasonal Evolution in the Ross Sea) expedícióban vesz részt.
A katabatikus szelekként ismert leáramló légmozgások a legdélibb kontinens belseje felől fújnak, néha akár 300 kilométer per órás sebességgel. Ezen szelek elég erősek ahhoz, hogy felkapják a tenger felett található fagyott páncélt, olyan jéggel határolt nyílt vízfelületet hozva létre, melyet poliniának neveznek.
Williams szerint az egészet úgy érdemes elképzelni, mint egy hagyományos jégkocka tartót, melybe naponta egy-egy adag vizet töltünk. Az ember így egy hét alatt egy teljes tálca jégkockát készíthet, ha azonban minden este kiüríti, majd újratölti a tárolót, jóval több jéghez juthat.
A szakértők természetesen nem csak a különleges jégért utaztak a déli földrészhez, hanem azért is, hogy felmérjék a helyi jég lokális és globális áramlatokra gyakorolt hatását. Ehhez elengedhetetlen a sarki szelek elemzése.
A jégpáncél alatt található sűrű, sós, hideg víz olyan jéggé állhat össze a mélyben, amely befolyásolja az áramlatokat. Mivel az erős légmozgások elhordják a felszíni takarót, több víz válik szabaddá, a nagyobb felület miatt pedig könnyebben lehűl a mélyben található folyadék is.
Williamsék jelenleg épp egy hurrikán erősségű légmozgás epicentrumánál járnak a Terra Nova-öbölben található poliniánál.
A szakértők bíznak benne, hogy a katabatikus szelek a következő hetekben csillapodni fognak. Ha a légköri helyzet némiképp javul, a tudósok megmérik majd a víz sótartalmát, illetve az 1 000 méteres mélységben található folyadék mozgását.
A 8 ország 14 intézetének részvételével zajló expedíció júniusban fog befejeződni.
