Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hatalmas jégfelületeken bizonyos időközönként természetes módon keletkeznek repedések. Ezek általában a tengerre belógó selfjegek peremén jelennek meg, a 2010-óta jelentősen széttöredezett grönlandi gleccseren azonban középen fut a hatalmas hasadék.
A repedést először Stef Lhermitte, a Delft Technológiai Egyetem műholdfelvételekkel foglalkozó szakembere szúrta ki. A felfedezés után a NASA-nál úgy döntöttek, érdemes egy műszerekkel felszerelt repülőgéppel is megvizsgálni az érintett területet.
Mint sok más hasonló jégtömeg, úgy a Petermann-gleccser is egy selfjég, tehát nem a szárazföld, hanem a tenger felett helyezkedik el – éppen ezért olvadása nem jár közvetlen módon a vízszint emelkedésével. A selfjegek ugyanakkor fontos szerepet töltenek be a belső jégtömeg védelmében, eltűnésükkel a szárazföldi hó és jég olvadása felgyorsul, ez pedig már valóban a tengerszint emelkedéséhez vezet.
From today’s #IceBridge flight: Portion of the newly identified rift on Petermann Glacier’s ice shelf (straight feature near bottom center) pic.twitter.com/kmeQoik8ZO
— NASA ICE (@NASA_ICE) 2017. április 14.
A gleccser szétszakadása tehát nem jó jel, különösen azért, mert a folyamat a jövőben még látványosabb jelentkezik majd. A NASA kutatói észrevették, hogy a hasadék egy jóval nagyobb és szélesebb törés irányába terjed, amely a keleti peremtől a középpont irányába halad.
Ha a két repedés találkozik, akkor a selfjég felénél egy hatalmas egybefüggő szakadék jelenik meg, melynek mentén kettéválhat a gleccser.
Is this recent internal crack in #Petermann glacier the prelude of a new @Petermann_ice island? 1/5 pic.twitter.com/V8qKF1MwmC
— Stef Lhermitte (@StefLhermitte) 2017. április 12.
A jégtömeg közepén található repedés igencsak szokatlan, a szakértők egyelőre nem értik, hogyan alakulhatott ki. Normál esetben ugyanis a meleg sós víz, amely a selfjegek alját éri, a jégtáblák szélét roncsolja.
Amennyiben a gleccserből valóban leszakad egy darab, az jóval nagyobb lesz mint a legutóbbi, 2010 augusztusában letört tömb – akkor a selfjég területe 25 százalékát vesztette el. Ez volt a legnagyobb leválási esemény, amely 1962-óta a sarki jeget sújtotta, úgy tűnik azonban, hogy a következő ennél is hatalmasabb lehet.
