Az új felvételen jól megfigyelhető az egyre kritikusabb állapotban lévő Larsen C-selfjégen található törés.
A MIDAS (Michigan Institute for Data Science) szakértői úgy vélik, a leszakadás napokon, de akár éveken belül is megtörténhet. Mégis sokkal valószínűbb, hogy az egész csak hónapokon kérdése, mivel a jégtömb már csupán 20 kilométernyi szakaszon kapcsolódik a Larsen C-selfjéghez.
Visszafojtott lélegzettel nézzük
– ismerték el a kutatók blogbejegyzésükben.
A repedésről még február 8-án készített egy videót a BAS (British Antarctic Survey), miközben repülőgépről gyűjtöttek adatokat a selfjegek elemzésén dolgozó tudósoknak. A jármű eszközeivel többek közt a tömb mélyének hőmérsékletét mérték meg.
Azok a gleccserkutatók, akik a Larsen C-selfjég alatti tengerfeneket tanulmányozzák, általában magán a jégfelületen hoznak létre tábort. Most azonban igen közelinek és veszélyesnek tűnik a leválás, ezért a szakértők inkább ingáznak a BAS antarktiszi tábora, a Rothera Kutatóközpont és a helyszín közt.
A Larsen C a többi selfjéghez hasonlóan egy, a partról a tenger fölé benyúló jégtömeg. Mivel ezek a darabok eleve a víz felett lebegnek, leválásuk nem jár a tengerszint emelkedésével. A selfjegek eltűnés ugyanakkor felgyorsíthatja a szárazföldet takaró hó- és jégállomány olvadását.
Paul Holland, a BAS szakértője szerint a jégleválás egy természetes folyamat, így van rá esély, hogy a Larsen C-selfjég stabil marad, ezért később visszanöveszti a most elvesztett tömböt.
Sajnos egyelőre nem tudni, hogy milyen hatással lesz a repedés. A szakértőknek meg kell várniuk a leszakadást, csak ezután tudják majd elvégezni azokat a vizsgálatokat, melyek alapján megjósolhatják, hogy mi is vár a Larsen C-selfjégre.
A Larsen-jégself
A Larsen-jégself, amely A, B és C részekre van felosztva, az Antarktiszi-félsziget északkeleti partjánál található. Az óriási jégtáblát a norvég felfedezőről, Carl Anton Larsenről nevezték el.
1995-ben az Larsen A-ról egy nagyjából 1 500, 2002-ben pedig a Larsen B-ről egy megközelítőleg 3 250 négyzetkilométeres darab szakadt le.
A selfjegek elolvadása ugyan közvetlen veszélyt nem jelent, közvetett módon azonban a tengerszint emelkedésével járhat.
Bár a szakértők korábban már felvetették, hogy a leválásnak a globális felmelegedéshez is köze lehet, egyelőre nem sikerült kimutatni az összefüggést. A tudósok éppen ezért manapság úgy gondolják, hogy a jelenség egy természetes folyamat része.
