Az üstökösök magját körülvevő ködszerű gázfelhőt, azaz kómát; valamint a csóvájukat tanulmányozva a szakértők megállapították, hogy bizonyos fagyott kémiai anyagok így vagy úgy, de minden üstökösökön megjelennek – míg más kemikáliák egyedi módon fordulnak elő.
Neil Dello Russo, a John Hopkins Egyetem űrkutatója és az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője szerint ez arra mutat rá, hogy az egyes anyagok miként választódnak szét, vagy raktározódnak el együtt az égitestek magjában.
A kemikáliák mennyiségének és kapcsolatainak feltérképezése segíthet a kutatóknak a Naprendszer alaposabb megértésében. Az üstökösökön megtalálható ősi anyagok ugyanis sokat elárulnak a keletkezésükkor uralkodó viszonyokról.
Dello Russo csapatával éppen ezért rengeteg, viszonylag egyszerű vegyi anyagot tanulmányozott – így vizet, metánt, szén-monoxidot és ammóniát is. Ezeket az összetevőket magukon az üstökösökön a mai technológiánkkal nem tudjuk megfigyelni, ugyanakkor az égitesteket körbevevő, valamint a róluk leváló gázok és törmelékek tanulmányozására van lehetőség.
A kutatók 1997. és 2013. közt összegyűjtött információkat vizsgáltak meg. Az adatbázisban egyaránt szerepeltek rövidperiódusú – azaz 200 évnél vagy annál is rövidebb keringési idejű égitestek, melyek többnyire a Kuiper-övből származnak – illetve hosszúperiódusú üstökösök is – melyek a Naptól jóval messzebb, az Oort-felhőből erednek.
A szakértők az elemzés során arra jutottak, hogy bár minden üstökösnek megvan a maga egyedi kémiai aláírása, a rövidperiódusú égitestekben átlagosan jóval kevésbé variálódnak az anyagok.
A kutatásban nagy felbontású infravörös spektrométert használtak, amely képes felfedezni azokat a színbeli apró eltéréseket, melyek az adott anyagra utalnak. Az adatokat különböző hawaii és chilei eszközökkel vették fel.
Dello Russo szerint a vizsgálat a technológia gyors fejlődésének köszönhetően jött létre. 20 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy a kutatók képesek legyenek azonosítani a gyorsan mozgó égitesteken található illékony anyagokat. Mivel az infravörös spektrométerek az utóbbi időkben hatalmas átalakuláson estek át, immár a kifejezetten halvány és távoli üstökösök elemzésére is van lehetőség.
A jövőben több hasonló kutatást is folytathatnak majd. Ezekre a vizsgálatokra nagy szükség van, ugyanis a tudósok máig viszonylag keveset tudnak az üstökösök felépítéséről és történetéről. Bár egy-egy égitest kémiai elemzése viszonylag könnyen megoldható feladat, az egyes üstökösök anyagainak rendszerezése komoly kihívás. A Dello Russo által vezetett elemzés talán segíthet csoportosítani az egyébként igen változatos objektumokat.
(Via: The Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory)
