Tudomány

A csillagok életének körforgása, egyetlen képen

24.hu
24.hu

2016. 12. 05. 14:51

A NASA Chandra űrtávcsöve és az SMA (Submillimeter Array) által készített új felvételek segíthetnek jobban megérteni a csillagok fejlődését. A képeken ugyanis tökéletesen megfigyelhető az égitestek születése és halála.
Korábban a témában:

A fotón egy bináris röntgenforrás, a Cygnus X-3, illetve a sokszor csak “Kis Barátként” emlegetett kisebb felhő látható.

A Cygnus X-3-ban található egy masszív, viszonylag fiatal csillag, melyet lassan emészt el egy, a ködöt kísérő fekete lyuk vagy neutroncsillag. A folyamat hozza létre azt a fényes, rendkívül erős röntgensugarat, melyet évtizedek óta ki tudnak mutatni a kutatók. A Kis Barát ezzel szemben por és gáz sűrű, sötét felhőjét, úgynevezett Bok-globulát alkot, melyben új csillagok születnek.

A két alakzat meglehetősen közel van egymáshoz. A kisebb, nagyjából 0,7 fényév átmérőjű Kis Barát éppen ezért tükörként veri vissza a Cygnus X-3-ből származó röntgensugarakat, egyenesen a Föld felé irányítva azokat.

Michael McCollough, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója és a jelenségről beszámoló tanulmány vezető szerzője szerint a Cygnus X-3 társát azért nevezték el Kis Barátnak, mert az jóval halványabbnak tűnik a meglehetősen erős röntgenforrás mellett.

A Kis Barát gyenge sugarait még 2003-ban fedezték fel a Chandra teleszkóp segítségével. 2013-ban a csillagászok már azt is meg tudták állapítani, hogy a Nap tömegénél akár 24-szer is nagyobb lehet, és valójában nem is egy csillag, hanem egyfajta csillagszületési régió, úgynevezett Bok-globula.

Később az SMA segítségével már a szén-monoxid jeleit is sikerült felfedezni az alakzatban, ez pedig alátámasztotta azt az elképzelést, mely szerint a Kis Barát valóban egy csillagkeletkezési köd. Egy vizsgálat során azokat a kiáramlásokat is sikerült felfedezni a Bok-globula körül, melyek egy születőben lévő csillagra utalnak.

Lia Corrales, a MIT kutatója és a tanulmány társszerzője szerint a Bok-globulák tanulmányozásakor a szakértők általában a ködök által blokkolt fényt, illetve a rádiókibocsátásukat vizsgálják. A Kis Barát esetében azonban a hasonló kutatások során először ezt a röntgensugarak segítségével is meg lehet tenni. A köd különlegességét a sugarak elemzése mellett az adja, hogy ez az eddigi legtávolabb feljegyzett Bok-globula – nagyjából 20 ezer fényévre van bolygónktól.

A Kis Barát és a Cygnus X-3 közelsége miatt a csillagászok arra is következtetni tudnak, milyen távol van a Földtől a nagyobb alakzat. Az 1970-es évek óta tartó vizsgálatok során a szakemberek a Cygnus X-3-ból távozó szabályos, 4,8 órás röntgenvariációt figyeltek meg, mely kicsit késve, de hasonlóan érzékelhető a tükörként viselkedő Kis Barátnál. A csúszás alapján a csillagászok kiszámolták, hogy a Cygnus X-3-nak nagyjából 24 ezer fényévre kell lennie bolygónktól. Ez a távolság igen meglepő, mivel a tejút négy spirális karján kívülre helyezi az alakzatot.

A szakértők szerint a Cygnus X-3 egy olyan terület lehet, ahol máig keletkeznek csillagok. Ilyen régióknak azonban elviekben csak a spirális karokon szabadna elhelyezkedniük. Az, hogy a köd kijjebb található, arra utal, hogy a Cygnus X-3 valahogy elkerült eredeti helyéről – feltehetőleg az őt kísérő fekete lyuk vagy neutroncsillag kialakulását eredményező robbanás során.

(Via: Live Science)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.