Tudomány

Ez a világ leghíresebb végrendelete

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 11. 27. 16:00

Korábban a témában:

1833-ban született, édesapja építész volt, de egy idő után fegyverek és robbanóanyagok gyártásával kezdett foglalkozni. Svédországban ezzel nemigen boldogult, mire egész családjával Oroszországba költözött, ahol hamarosan komoly vagyonra tett szert. Itt nevelkedett Alfréd, akit ugyancsak nagyon érdekeltek a robbanóanyagok, először Oroszországban, majd az Egyesült Államokban tanult.

Érdeklődésének homlokterében a nitroglicerin állt, az általa kifejlesztett eljárás szerint a svédországi Heleneborgban kezdte meg a robbanóanyag gyártását az 1860-as években.

Ám az oldat nagyon instabil volt, a legkisebb ütéstől is felrobbant, amiből több baleset is volt. 1864-ben egy gyárrobbanás öt embert ölt meg, köztük Nobel legifjabb öccsét, a 21 éves Emilt.

A tudós később észrevette, hogy a véletlenül kiömlő glicerint a kovaföld beissza, és ebből új ötlet fogant. A kovafölddel kevert nitroglicerin már stabil volt, ráadásul hatásfoka is csak minimálisan csökkent: 1867-ben megszületett a dinamit. Alfred Nobel találmányát békés célokra szánta: bányákban, út-, vasútépítéseknél.

A halhatatlan sorokat  1895. november 27-én vetette papírra

Ezzel beírta magát a technikatörténetbe, de hogy neve ma világszerte ismert a közvélemény előtt is, azt végrendeletének köszönheti:

Hagyatékom gondnokai által biztos értékpapírokban elhelyezett tőkém alapot képvisel majd, amelynek évi kamatai azok számára osztassanak fel, akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották.

E kamatok öt egyenlő részre oszlassanak, amelyből egy rész azé, aki a fizika terén a legfontosabb felfedezést vagy találmányt érte el;

egy rész azé, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést érte el;

egy rész azé, aki a fiziológia vagy az orvostudomány terén a legfontosabb felfedezést tette;

egy rész azé, aki az irodalomban eszmei értelemben a legjobbat alkotta;

egy rész azé, aki a legtöbbet vagy a legjobban működött közre a népek testvériségéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért vagy csökkentéséért, valamint a békekongresszusok megrendezéséért és követeléséért.

A díjakat a fizikában és a kémiában a Svéd Tudományos Akadémia, a fiziológiában vagy az orvostudományban a stockholmi Karolinska Intézet, az irodalomban a stockholmi Akadémia, a béke ügyében pedig egy öttagú bizottság adja ki, amelyet a norvég Storting választ.

Kifejezett akaratom, hogy a díjak odaítélésében a nemzetiség kérdése fel ne merüljön, így tehát a díjat a legméltóbb nyerje el, akár skandináv az, akár nem.

Nem tudni, miért tette e felajánlást a dúsgazdag gyáros, de a saját maga által megfogalmazott végrendeletet 1895. november 27-én írta alá egy párizsi svéd klubban négy honfitársa jelenlétében.

Talán a lelkiismerete?

Egy anekdota szerint saját nevét akarta tisztára mosni a dinamit háborús alkalmazása miatt. Állítólag 1888-ban, amikor Alfred testvére, Ludwig elhunyt, a Le Figaro tévedésből Alfred Nobel halálhírét hozta le ezzel a főcímmel: “Meghalt a halál kereskedője”. Nobelt megdöbbentette, hogy így tekintenek rá, felkorbácsolta lelkiismeret-furdalását, ezért tette volna a felajánlást. Az igazság viszont az, hogy nem tudjuk, hogyan vélekedett találmánya katonai célú alkalmazásához.

Alfred Nobel 1896. december 10-én hunyt el, halálának ötödik évfordulóján, 1901-ben osztották ki először a díjakat. Pontosan úgy, ahogy azt végakaratában meghagyta. Eddigre sikerült ugyanis túljutni a vitákon, amelyek a végrendelet végrehajtása körül gerjedtek. Például, hogy megosztható-e, hogy szervezet kaphatja-e? A Nobel-díj pedig máig a legrangosabb tudományos elismerés, ráadásul jelentős pénzösszeggel jár: jelenleg nyolcmillió svéd korona, ami körülbelül 250 millió forintnak felel meg.

Plusz egy: a közgazdaságtan

Időközben az is problémává vált, hogy a díjazható tudományágak már nem válnak el olyan élesen egymástól, mint Nobel életében. Ezért fordul elő egyre gyakrabban, hogy például fizikusok fiziológiai díjat kapnak, vagy vegyészek orvosit. A közgazdaságtan is már jóval Nobel halála után vált meghatározó tudományággá, és merült fel az igény, hogy helyet kapjon a díjazottak között.

Ezért hozták létre a közgazdasági Nobel-díjat, amelyet azonban a megkülönböztetés miatt Alfred Nobel-emlékdíjnak neveznek, és a pénzdíjat sem a Nobel-alapítványból utalják ki.

És a matematika?

Érdekes az is, Nobel miért hagyta ki az egyik legjelentősebb tudományágat, a matematikát? Nem tudjuk, bár erről is számos feltételezés született. Az egyik szerint azért, mert szeretőjét vagy feleségét egy matematikus csábította el. Nobel soha nem nősült meg, két szeretőjét ugyan valóban “elszerették” mellőle, de az egyiket egy katonatiszt, a másikat pedig egy báró…

Mások úgy vélik, azért nem vette be a körbe a matematikát, mert semmi kapcsolata nem volt e tudománnyal. Egy harmadik elmélet szerint azért nem tartotta fontosnak a matematikusok díjazását, mert 1883-ban, Mittag-Lefler professzor már alapított egy díjat, kizárólag matematikusok számára.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.