A fényszennyezés fogalmával sokan csak akkor találkoznak, amikor a városból kiszabadulva egy estét töltenek a szabad ég alatt. Atyaég, hiszen ez tele van csillaggal! Persze, eddig is tele volt, csak épp a sűrűn lakott területek kismillió fényforrása miatt egyzerűen nem lehet rendesen megfigyelni az éjszakai égbolt valódi kinézetét.
A nagy népsűrűségű, településekkel bőven ellátott Magyarországon szinte nincs is olyan hely, ahol teljesen zavartalanul szemlélhetnénk az eget mindennemű földi fényforrás zavarása nélkül (talán a Zselici Csillagoségbolt-park kivétel), de más országokban is hasonlóan gondot jelent a fényszennyezés, főleg akkor, ha még a csillagos éjszakáknál is különlegesebb égi tüneményeket lehetne megfigyelni. Még szerencse, hogy vannak olyan döntéshozók, akik példásan állnak a problémához.
Így történt például mindez szerdán Izland fővárosában, Reykjavíkban, ahol már korábban lehetett tudni, hogy azon az éjszakán valószínű az északi fény megjelenése. A hírre azonnal reagált a város önkormányzata, és bejelentették: este 10-kor egy órára lekapcsolják a teljes közvilágítást a város központjában és több egyéb kerületében is, hogy a lakosok zavartalanul nézhessék a különleges jelenséget. Volt, aki videón is meg tudta örökíteni az eseményt, amelybe valóban csak néhány lakásból kiszűrődő lámpa zavar be.
Ráadásul, amikor kiderült, hogy a pontosan nem igazán előre jelezhető esemény igazából csak az elsötétítés végére vált láthatóvá, a város vezetése azonnal meghosszabbította a mesterséges fényszünetet éjfélig. Ugye, hogy lehet egy várost rugalmasan is vezetni?
Az északi fény (aurora borealis) egyébként az úgynevezet napszél következménye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Napból érkező, töltéssel rendelkező részecskék, amelyeket a Föld mágneses mezeje legtöbbször eltérít, a mágneses pólusok környékén néha bejutnak a légkörbe. Ezután összeütköznek a légkör atomjaival, amelyeket ionizálnak, és a gerjesztett atomok a kísértetiesnek látszó fényjelenség közben térnek vissza alapállapotukba. Az, hogy milyen színű a sarki fény, az adott atomok és molekulák sűrűsége határozza meg. A látható tartományban leginkább az oxigén zöld s vörös, valamint a nitrogén kék-ibolya sugárzását lehet megfigyelni.
Magyarországon szinte semmi esély az északi fény megpillantására, túl messze vagyunk a mágneses pólustól. Az északi országokban többször elkapható jelenséget csak nagyon ritkán észlelték délebbről: 1859. szetember elsejének éjszakáján viszont több feljegyzés szerint is olyan erős geomágneses vihar dúlt, hogy még a Karib-szigeteken is lehetett látni a fényjelenséget, az Egyesült Államok több keleti államában pedig olvasni is lehetett az éjszaka közepén a természetes megvilágításban.
