Amerikai csillagászoknak sikerült felfedezniük az eddigi leghalványabb galaxist.
Az UCLA tudósainak tanulmánya az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelent meg. Megfigyeléseiknek köszönhetően jobban megérthetjük, hogy ért véget a „kozmikus sötét középkor”: az az ősrobbanást követő időszak, amelynek során a kozmikus háttérsugárzás hőmérséklete 400-ról 60 kelvin közelébe hűlt.
Tommaso Treu, az UCLA fizikai tanszékének professzora, a kutatás egyik szerzője a következőképen jellemzi ezt az időszakot:
A protonok befogták az elektronokat, hogy együtt hidrogénatomokat alkossanak – és ezzel felvirradt a kozmikus sötét középkor.
Néhány százmillió évvel később megszülettek az első csillagok, és elkezdtek ultraviola sugárzást kibocsátani, ami ionizálta a hidrogént.
Egy idő után, amikor már elég csillag volt, az összes galaxisok közötti hidrogént ionizálhatták, és megteremtették a ma ismert univerzumot
– fejtegette a Wired UK-nek nyilatkozva fizikus.
Treu és csapata ún. „gravitációs lencsézéssel” fedezte fel a halvány galaxist. A módszerről ebben a cikkünkben részletesen is írtunk; az alapjául szolgáló elméletet még Einstein vázolta fel.
Most úgy tűnik, hogy azok a halvány galaxisokban megbúvó csillagok lehettek a luadasak, amelyeknek túl gyenge a fényük ahhoz, hogy a hagyományos távcsövekkel is megfigyelhessük őket. Tanulmányunkban a gravitációs lencsézés segítségével bebizonyítottuk, hogy valóban léteznek ilyen galaxisok, ami fontos lépés lehet a rejtély megoldása felé
– húzta alá Treu.
