Tudomány
macskafogó (Array)

A kóbor házimacska kipusztíthat pár fajt

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2015. 07. 23. 10:59

Az ausztráliai tisztviselőknek a fajok kihalását veszélyeztető váratlan ellenséggel kell szembenézniük, írja a Vice news. Elvadult macskák milliói pusztítják a kontines emlőseit.

Az elmúlt 200 év során sokkal több emlős halt ki Ausztráliában, mint más országokban. 1788 óta 29 őshonos emlős, a kontinensen élő melegvérű fajok 10 százaléka pusztult ki, mióta az európaiak kolonizálták a szigetet. Olyan fajok tűntek el, mint a sivatagi bandikut, vagy a tasmán tigris. Jelenleg az ausztrál szárazföldi fajok 21 százaléka már védelemre szorulna, köztük a szőrösorrú vombatok, vagy a törpe erszényes nyestek.

Nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet egyszerűen útját állni az Ausztrália páratlan élővilágát veszélyeztető problémának, ezért a szakértők és politikai szereplőknek arról kell dönteniük, milyen módszerrel tudják felszámolni a kártevőket.

Húsz millió kóbor macska

Az ausztrál kormány szerint körülbelül 20 millió elvadult macska él az országban. Dr. Jim Radford, a Bush Heritage Australia természetvédője úgy látja a kóbor macskák jelentik a “legnagyobb fenyegetést” a legtöbb ausztráliai veszélyeztetett fajra. “Alig van a kontinensnek olyan része, ahová még nem tették be a lábukat” – mondta.

Gregory Andrews, az ország veszélyeztetett fajokért felelős biztosa szerint jelenleg mintegy 100 faj életére is hatással lehetnek. “Minden egyes elvadult macska 3-20 állatot eszik meg egy nap. Ez azt jelenti, hogy 80 millió védett őshonos állatot ejtenek el naponta” – mondta Andrews az Australian Broadcasting Corporation-nek.

Ausztrália környezetvédelmi minisztere, Greg Hunt azt nyilatkozta, “háborút indít” a kóbor macskák ellen, hogy 2020-ra teljesen megállítsa az emlős fajok eltűnését. A kormány az ausztrál emlősökért létrehozott cselekvési tervében az elvadult macskákat “a legsúlyosabb fenyegetésként” említi a szárazföldi emlősökre nézve.

macskafogó (Array)Forrás: youtube

“Áltatjuk magunkat, ha úgy gondoljuk, ki tudjuk őket pusztítani” – magyarázza Radford. “Nehéz őket csapdába csalni és elejteni, mert nagyon félénkek és puskával sem lenne egyszerű levadászni őket, nem tudsz ennyi macskát lelőni. Ausztrália kiszolgáltatottabb az invazív idegen fajokkal [az új, számukra idegen élőhelyekre bekerülő élőlényekkel] szemben, mivel egy sziget, sok millió éve az. Az evolúciós történetét a hosszú ideje tartó elszigeteltség jellemzi, az itt élő fajoknak nincsenek hozzá a képességeik, hogy túléljék ezeket az invazív kártevőket.”

Nem lehet megritkítani őket

A kormány a kóbor macskák megritkítására irányuló áprilisi tervezetében úgy fogalmazott, hogy “a jelenlegi, vagy jövőbeni forrásokkal és technikákkal nem valósítható meg” a ragadozók felszámolása. Ezért új stratégia kidolgozását tűzte napirendre még április végén. A Charles Darwin Egyetem munkatársát, John Woinarskit, az ausztrál emlősökért létrehozott cselekvési terv szerzőjét is be szeretnék vonni a folyamatba. “Ez lényegében egy rejtett probléma volt, az emberek nem tudták, hogy a macskák ennyire károsak” – mondta Woinarski.

Még sosem született olyan terv, mely a macskák felszámolását tűzte volna ki Ausztrália teljes területén, csupán három kisebb szigetet tisztítottak meg tőlük. A kontinensen populációszabályozó programokat működtettek a civil szervezetek, a helyi önkormányzatok és a kormányzati szervek. Woinarski arra kérdésre, hogy van-e rá esély, hogy az összes károkozót kiirtják, a következőket felelte: “A következő évtizedben még nem lehetséges. Van némi remény, hogy esetleg az elkövetkező néhány évtizedben megvalósuljon.”

macskafogó (Array)Forrás: youtube

Túl gyorsan szaporodnak

Az elvadult macskák könnyedén szaporodnak, olyan sok utódot hoznak létre, hogy a jelenlegi technológia és a munkaerő nem képes őket megfékezni. Woinarski elmagyarázta, hogy egy “biológiai anyagra” lesz szükség, egy mesterségesen létrehozott vírusra, melynek segítségével fel tudnák számolni a kóbor macskák hordáit az egész kontinensen. Egy ilyen fegyver lenne a természetvédők nagy reménysége.

Egyelőre mérgezett csalikat vetnek be ellenük. A legnagyobb szabású program keretében repülőgépekből dobtak le a csalétkeket szerte a vadonban, mintegy 60 ezret szórtak szét több mint 1000 négyzetkilométeres területen.

Amíg nem találnak jobb megoldást, a veszélyeztetett fajokat csak úgy tudják életben tartani, hogy elszigetelik őket az ausztrál erdőkben. “Az egyetlen biztonságos hely sok emlős számára, a macskabiztos kerítések mögött van” – mondta Woinraski. “Nagyon költséges munka felépíteni ezeket a helyeket, úgy, hogy a védett területek ne sérüljenek, de jelenleg ez az egyetlen hatékony megoldás. “

Az ausztrál őshonos élővilágot fenyegető veszély úgy tűnik, végre felkeltette a politikai döntéshozók figyelmét, de Woinarski szerint a csatát csak a közvélemény teljes támogatásával tudják megnyerni és a számok azt mutatják, hogy az ausztrál lakosságnak eltérőek a prioritásaik. Egykori házi kedvencek teszik ki ugyanis az elvadult ragadozók nagy részét, otthonról elszökött, vagy elhagyott állatok csatlakoznak a vadon élő macskafélékhez.

“Ausztrália évente 8 milliárd dollárt költ házi kedvencekre” – mondta Woinarski. “Határozottan nem ennyit költünk a környezetvédelemre.” 2001 és 2008 között évente 520 millió dollárt jutott a természetvédelemre. Woinarski szerint a két összeg közötti különbség jól mutatja, milyen állatokkal törődik inkább Ausztrália. “Még mindig nem tudunk beilleszkedni, nem tudunk együtt élni a vadon élő állatokkal” – mondta. “Még mindig idegenek vagyunk ezen a földön.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.