villám (Array)
Tudomány

Megtanultunk villámokat szórni

Egy amerikai tudócsoport rájött, hogyan lehet villámokat „gyártani", hogy közelebbről tanulmányozhassák ezeknek a pusztító elektromos kisüléseknek a hatásait.

A villámlást magától értetődő okokból nem könnyű tanulmányozni. Mivel képtelenség megjósolni, hogy mikor és hol fog lecsapni az istennyila, a kutatóknak ki kellett találniuk, milyen módszerrel tanulmányozhatják ezeket a hatalmas erejű, pusztító elektromos kisüléseket. A Wired cikke szerint a megoldással végül Martin Uman és csapata, a Floridai Egyetem nemzetközi villámkutató központjának tudósai álltak elő: készítettek egy eszközt, amely lehetővé teszi a számukra, hogy saját villámokat állítsanak elő.

Umanék titokzatos mennykőkészítő szerkezete tulajdonképpen nem más, mint egy hosszú – több mint 700 méteres – rézdrótra kötött hobbirakéta. Ha úgy döntenek, ideje saját környezetükben tanulmányozni a villámcsapásokat, keresnek maguknak egy jóképű orkánt, földelésként egy villámhárítóhoz kötik a drót végét, majd belelövik a rakétájukat a vihar kellős közepébe. Ahogy a drót lecsévélődik, nagy erejű pozitív elektromos kisülés keletkezik, amely afféle „fordított villámként” akár 6,5 -11 kilométer magasságba is felcikázhat. Amint a pozitív töltés eléri a felhőket, egy pillanatra megszakad az elektronok áramlása, majd a keletkező negatív töltés azonnal visszacsap és telibe találja a drót alsó végén a villámhárítót. A töltés azonmód vissza is szalad az egekbe és látványos villámcsapást produkál.

A kutatók által gerjesztett „irányított villámlás” szinte teljesen ugyanúgy viselkedik, mint természetes párja. Így – mivel most már pontosan tudják, hol fog lecsapni –, Uman és munkatársai kedvükre tanulmányozhatják ezt a rettegett természeti jelenséget, nagysebességű kamerákkal fényképeket készíthetnek róla, és pontos adatokat gyűjthetnek arról, mi történik azokkal az anyagokkal, amelyek az útjába kerülnek.

Kutatásaiknak komoly gyakorlati hasznuk is lehet; kiderítették például, hogy a villámcsapás nem tud kárt tenni a nukleáris hulladékok tárolására használt konténerekben. Következő nagy, a DARPA által is támogatott projektjük során azokat a rendkívül alacsony frekvenciájú, 10-30 kHz-es rádióhullámokat (10-30 kHz) szeretnék tanulmányozni, amelyeket a villámlás generál a földfelszín felett 50-100 kilométerrel húzódó ionoszférában.

Ajánlott videó

Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján az is elhangzott, hogy sem az iskolákban, sem az óvodákban nem lesz gyermekfelügyelet, amíg be kell zárniuk. Müller Cecília drasztikus emelkedésről és rémisztő adatokról beszélt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.