Tudomány
light (fény, mesterséges fény, természetes fény, tv. televízió, számítógép, komputer, pc, tablet, táblagép, okostelefon, bioritmus, egészség, betegség, idegrendszer, biológia, tudomány)

Az éjszakai tévézés tönkreteheti az egészségünket

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2015. 03. 20. 19:00

Ahogy az is, ha túl sokáig bámuljuk a számítógép, a tablet vagy az okostelefon kijelzőjét, ne adj isten, egész éjjel égve hagyjuk a villanyt.

Korábban a témában:

Amerikai kutatók szerint komolyan árthat az egészségünknek, ha lefekvés előtt túlságosan sokat ülünk a tévé vagy a monitor előtt, bámuljuk a tabletünk vagy az okostelefonunk kijelzőjét; ahogy az is, ha késő estig égetjük a villanyt. A Connecticuti Egyetem kutatói szerint ennek evolúciós okai vannak: közel hárommilliárd évig a földi élőlények bioritmusát a napfelkelte és a naplemente ciklikus változása határozta. Aztán jött az elektromosság és vele a villanykörte feltalálása, és hirtelen minden megváltozott. Olyan hirtelen, hogy – legalábbis a kutatók szerint – a szervezetünk nem volt képes alkalmazkodni ehhez a változáshoz.

Felforgatta a bioritmusunkat

Egyre több jel utal arra, hogy a mesterséges világítás megjelenése a feje tetejére állította a bioritmusunkat: annál is inkább, mivel a napfény fontos szerepet játszik a testünk hormonháztartásának szabályozásában. A kutatók szerint az évmilliók alatt kialakult napirendünk drasztikus megváltozása számos betegséggel összefüggésbe hozható – köztük a rákkal, a cukorbetegséggel és a kóros elhízással is. „Az elektromosság felfedezésével minden megváltozott. Most, akár az éjszaka közepén is világosságot gyújthatunk. És ez szinte átmenet nélkül változtatta meg a napirendünket” – fejtegette a Wirednek nyilatkozva Richard Stevens, a Connecticuti Egyetem rákkutatója. – Sajnos, egyelőre nem tudjuk – pedig rengeteg embert foglalkoztat ez a kérdés –, hogy pontosan milyen hatással van ránk ez a krónikus »fénytúladagolás«.”

Stevens, akit a terület egyik legjelentősebb szakértőjeként tartanak számon világszerte, a brit Királyi Akadémia Philosophical Transactions című lapjának legfrissebb számában számolt be legújabb kutatási eredményeiről. A kutató közel két évtizede vizsgája a mesterséges fény szervezetre gyakorolt hatásait. Mint írtra, „a becslések eszerint az amerikaiak 95 százaléka rendszeresen használ valamilyen kijelzőt lefekvés előtt, ráadásul a hagyományos izzók nagy részét LED-ekkel és kompakt fénycsövekkel váltották ki, amelyek olyan hullámhosszú fényt bocsátanak ki, amely különösen rossz hatással van az szervezetünkre.”

Növeli a rák kockázatát

Stevens szerint egyértelmű korreláció mutatható ki a mesterséges fény és a mellrák, az elhízás, illetve a depresszió gyakorisága között. Persze, nem csak maga a mesterséges fény ártalmas, az elektromosság megjelenésével párhuzamosan megváltozott szokásaink és körülményeink – mint az éjszakai nassolás, az ülőmunka elterjedése, vagy a modern ipar által használt kémiai anyagok – is negatív hatással vannak az egészségünkre nézve.

Idegrendszerünk a természetes napszakoknak megfelelően szabályozza fiziológiai funkcióinkat – köztük az emésztést, a testhőmérsékletünket, a sejtregenerációt és az immunrendszer működését is. A kutatások szerint még a föld egyik legősibb ma is élő létformájának tartott fotoszintetizáló baktériumoknak is megvan a maguk életritmusa. A tudósok az elmúlt években fedezték fel, hogy az emlősöknél ezeket a folyamatokat a retinában lévő, speciális sejtek indítják be, amelyek kizárólagos feladata a fény és a sötétség érzékelése. Ezek a sejtek szállítják azokat az alapvető információkat, amelyek segítségével a szervezetünk képes pontosan beállítani belső biológiai óránkat – és mint kiderült, különösen érzékenyek a kék fény bizonyos hullámhosszaira.

Éppen azokra, amelyeket a mesterséges fényforrások többsége – elsősorban az LCD-képernyők, a LED-ek bizonyos fajtái és a neoncsövek – is kibocsát magából. Ami a kutatók szerint átveri az idegrendszerünket: ha éjszaka akár csak rövid időre is felkapcsoljuk a villanyt, szervezetünk azonnal „nappali üzemmódra” kapcsol. „A biológiai ritmusunk rengeteg életfontosságú testfunkciónkra alapvető hatással van – húzta alá Joseph Takahashi, a Texasi Egyetem neurobiológusa. – A fényviszonyok változása nem csak az az álom-ébrenlét ciklusra, hanem egész szervezetünkre drámai befolyást gyakorol – az endokrin-rendszerre épp úgy, mint a metabolizmusra vagy a szív- és érrendszerre.”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.