Tudomány

Könnyen eshet ma halálos bűnbe

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 12. 26. 14:00

December 26., Mária és József napja keleten parancsolt ünnep, halálos bűnnek számít ilyenkor a hanyagság.

Korábban a témában:

Parancsolt, vagy kötelező ünnepnek számítanak az olyan napok, amelyet a katolikus egyházban szentmisével és munkaszünettel kell megszentelni. Hanyagságból történő elmulasztása halálos bűn. Kötelező megtartása különbözteti meg a tanácsolt ünneptől és kisebb közösségek fogadott ünnepétől. Vasárnap és más kötelező ünnepeken a hívők kötelesek szentmisén részt venni; tartózkodjanak továbbá azoktól a munkáktól és ügyletektől, amelyek az Istennek járó liturgikus tisztelet megadását, az Úr napjának sajátos vidámságát vagy a lélek és a test kellő pihenését akadályozzák.

Magyarországon kötelező ünnep volt 1930-ban a latin szertartásban minden vasárnap, Szeplőtelen Fogantatás, karácsony, újév, vízkereszt, áldozócsütörtök, úrnapja, Péter-Pál, Nagyboldogasszony, mindenszentek. A bizánci rítus szerint ezeken kívül még vagy tucatnyi nap, köztük december 26., Mária és József napja.

Nincs már munka

Ezeket a napokat valóban az ünnep határozta meg a magyar népi kultúrában. Krisztus születésének december 25-ei megünneplésével a IV. században találkozunk először. Rómában az V. sz. elején az állam is elismerte karácsony ünnepét, Honorius és Arcadius császárok e napon a cirkuszi játékok tartását is megtiltották. Karácsony napja és vigíliája számos népszokást, hiedelmet vont maga köré, amelyek részint kereszténység előtti képzetekből, a téli napforduló,illetve az évkezdet mágikus eljárásaiból, részint az ünnep keresztény jellegéből táplálkoznak.

December 24., karácsony böjtje már az ünnep kezdete: mezei munkát már nem végeztek, az asszonyok takarítottak, sütöttek, főztek. A férfiak kiseperték az udvart, kitisztították az istállót, a gazdasszonynak bekészítették a tűzrevalót, a marháknak a takarmányt. A római katolikus családok régebben egész nap böjtöltek, s csak az esti harangszó után kezdődött a karácsonyi vacsora, később ebéd.

Meglátja jövendőbelijét

Az ebéd vagy vacsora előtt az állatokat is jóltartották, az ország sok helyén szokásos volt az éjféli miséig dióra kártyázni. Az éjféli miséhez számtalan hiedelem és mágikus eljárás fűződik. Aki feláll a Luca székére, meglátja, kik a boszorkányok. Az a lány, aki harangszókor a kútba tekint, meglátja jövendőbelijét, de többféle halál- és időjóslás is létezett. Azt is tartották, hogy az éjféli mise alatt megszólalnak az állatok, s elmondják véleményüket gazdáikról, gondozóikról.

Karácsony napján lánynak, asszonynak nem volt szabad más házához menni, mert szerencsétlenséget vitt volna. Étkezés előtt a család tagjai megmosakodtak, a mosdóvízbe sok helyen ezüstpénzt, piros almát tettek, hogy a következő esztendőben szerencsések és egészségesek legyenek. Karácsony napján nemcsak a családtagoknak, hanem a család javainak is a házban kellett lenniük, ezért karácsony böjtjén a kölcsönkért tárgyakat, eszközöket visszaadták.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.