Tudomány

Férfi volt az első női újságíró

Centrál Kávéház (Centrál Kávéház)
Centrál Kávéház (Centrál Kávéház)

Vagyis férfiként élő nő. Vay Saroltának a Sándor nem csak írói álnév volt: ivott, vívott, párbajozott, sőt még meg is házasodott.

A Vajai – később Vay – família egyike Magyarország legrégebbi nemesi családjainak, első okleveles említésük 1280-ból származik. A család talán leghíresebb tagja, Vay Ádám Rákóczi Ferenc egyik legbizalmasabb embere, udvari főkapitánya, tábornoka, utóbb a jász-kunok kapitánya, majd munkácsi és huszti főkapitány, Békés megye főispánja.

Sarolta, az előkelő férfi

A legérdekesebb pedig minden bizonnyal az 1859-ben született Vay Sarolta, azaz Sándor. Elsőszülött bátyja korán elhunyt, amit az apa meglehetősen nehezen dolgozott fel A másodszülött Saroltát fiúként nevelte, és Sándornak hívta. Kétéves korában nevelését az emigrációból hazatért Kászonyi Dánielre bízták, aki nem szűnt meg remélni a forradalom folytatását. A kislányt lovagolni, vívni, történelemre, a francia felvilágosodás eszméire tanította, és az akkori viszonyokhoz képest radikálisan liberális szellemben nevelte – olvasható a Múlt-kor.hu-n.

Később egy drezdai leánynevelőben folytatta tanulmányait, ám ennek elvégzése után nem “állt be a sorba”, hanem az akkori nőktől teljesen szokatlan módon egyetemre ment. Amikor családja elszegényedett, írni kezdett: először Vay Sarolta néven szépirodalmi szövegeket, verseket és novellákat publikált. Majd az újságírói pálya felé fordult, a kor szinte minden jelentősebb lapjában publikált, ám már álnéven, Vay Sándorként – írja Borgos Anna a HOLMI folyóirat online kiadásában.

Viszonylag gyakran és szívesen írt nőkről, nosztalgikus-gavalléros hangon, a férfi nézőpontjából: a tisztelet, a rajongás hangján az „örök asszony” iránt, aki leginkább a férfit – többek között őt, Vay Sándort is – támogató, inspiráló alakként szerepelt. Megjelenése és viselkedése egyaránt az előkelő férfitól elvárt, hagyományos külsőségeket betartó férfiidentitást fejezte ki. Vállaltan férfiként élt életét párbajok, szöktetések és utazás fűszerezte. “Gyakran részeg volt, kedvelte a férfisportot, igen ügyes vívó volt. Vonzódott színésznőkhöz vagy más egyedülálló, lehetőleg nem egészen fiatal nőkhöz” – írta róla Richard von Krafft-Ebing osztrák pszichiáter.

Szöktetés és két házasság

Ugyancsak ő: „13 éves korában szerelmi viszonyt kezdett egy angol lánnyal, aki előtt fiúnak vallotta magát, és a lányt elcsábította. Sarolta aztán anyjához került vissza, [akinek] bele kellett nyugodnia, hogy lányát ismét Sándornak hívják, hogy fiúruhát hordjon, és minden évben legalább egy szerelmi viszonyt inscenáljon a saját neméhez tartozó személlyel.” Ettől kezdve rendszeresen voltak kalandjai nőkkel. Viszonzatlan szerelem kötötte Hegyesi Mari színésznőhöz, akinek “becsületéért” még párbajozott is egy fiatal jogásszal.

Egyetlen tartós kapcsolata volt, a nyíregyházi Eszéki Emmát meg is szöktette otthonról, majd egy álpap előtt házasságot kötött vele. Három évig éltek együtt Pesten, amikor Sándor ismét szerelmes lett: egy 26 éves tanítónő, Engelhardt Mari kedvéért “felbontotta” házasságát, és 1889-ben feleségül vette. Az asszony feltehetően nem volt tisztában “férje” nemével, legalábbis ez a vallomása nem utal erre: „Nem szeretek többé idegen gyermekeket, de ha Sanyival volna gyermekem, ezt imádnám.”

Kapcsolatuknak egy jogi procedúra vetett véget. Vay eladósodott, és kölcsönkért „apósától” nyolcszáz forintot egy nem létező titkári állás kauciójához. Amikor kiderült a csalás, az após feljelentette. 1889 novemberében letartóztatták, és a vizsgálati fogságban fény derült női nemére. Szanatóriumba került, itt kezelte őt Richard von Krafft-Ebirg, majd visszatért Pestre, és teljesen az irodalomnak szentelte magát. Egyre gyakrabban járt külföldre, a háború kitörése után Svájcban rekedt. 1918. május 23-án ott is halt meg tüdőgyulladásban.

Részletesen itt olvashat arról, hogyan élte meg Vay Sarolta/Sándor saját nemiségét, illetve mi volt róla a kortársak véleménye.

A Centrál Kávéház. Fotó: wikipedia

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik