Tudomány
Kun András páter (Kun András páter, pap)

Ő volt a leggonoszabb magyar pap

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 11. 27. 16:00

Magyarország és a katolikus egyház szégyene volt Kun András. Nyilas pártszolgálatosként reverendában uszított, kínzott, rabolt és gyilkolt meg százakat.

Korábban a témában:

Kun pátert római teológiai tanulmányai után 1941-ben szentelték pappá, 30 éves volt ekkor. Minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került 1943. december 5-én saját elhatározásából hagyta el a rendházat, hogy laicizálását elintézhesse, státuszát tekintve azonban egészen 1945 augusztusáig szerzetes maradt. Budapestre ment szüleihez, ám mivel Serédi Jusztinián hercegprímástól nem kapott egyházi joghatóságot, olasz és latin nyelvórák tartásából élt – olvasható Csonka Laura cikkében a levéltári forrásokat feldolgozó Archívnet.hu-n.

A nyilas eszmék iránt már a ’30-as évek elejétől élénk érdeklődést mutatott, szélsőjobboldali elköteleződését még jobban erősítette a Mussolini Olaszországában eltöltött idő. A Nyilaskeresztes Pártba a német megszállás után, 1944 tavaszán lépett be, annak ellenére, hogy ez egyházi személy számára nem volt engedélyezett. Részt vett a hatalomátvétel megszervezésében, október 16-án pedig már a Városmajorban osztott fegyvereket a pártszolgálatosoknak. Erre az alkalomra „a nagyobb propaganda szempontjából papi ruhába öltözködtem, karomra nyilas karszalagot, derekamra pedig pisztolyt öltöttem”- mondta később.

Fotó: hetek.hu

Féktelen terror

Erősen antiszemita és antibolsevista beszédeiben a haza védelmére, a zsidóság és a Szovjetunió elleni harcra szólított fel, a budapesti polgári lakosság előtt mégis a Városmajori és a Budavári helyőrségi templomban tartott nyilas érzelmű prédikációiról vált ismertté. A hatalomátvétel után a XII. kerületi nyilas pártszervezettel került kapcsolatba, és jutott vezető szerephez. Számtalan bűncselekményt követett el az általa vezetett XII. kerületi nyilas csoport élén.

Sűrűn végeztek feljelentésre történő házkutatásokat és előállításokat. 1945. január 2-án és 3-án társaival körülbelül 700 embert kísért be az Andrássy út 47. szám alá a Paulay Ede utca egyik védett házából, akiket később a Duna parton kivégeztek. A legtöbb esetben a pártházba bekísért és előállított személyeket Kun András és a többi pártszolgálatos válogatott kínzásokkal bántalmazta, gyötörte. A tanúk visszaemlékezése alapján a verések és a bántalmazások után többeket Kun András végzett ki a nyilas pártház udvarán. Decemberben és januárban az ő irányításával megközelítőleg 280 személyt lőttek a Dunába.

Túlélők visszaemlékezése szerint a „Krisztus szent nevében lőjetek” paranccsal vezényelt tüzet áldozataira. Gátlás nélkül rabolt és fosztogatott, szökött katonákat, zsidókat agyonlövetésük előtt megkínoztatott, amit azok gyakran nem is éltek túl. jómódú embereket a nyílt utcán rabolt ki és gyilkoltatott meg. Megkínozta és kirabolta Svájc budapesti ügyvivőjét, kirabolta a svéd nagykövetség irodáját – mindkét helyről magyar alkalmazottakat vitetett el és lövetett agyon. Az egyik tanú elmondta, hogy miután Kun kirabolta, pisztolyt fogott rá és kényszerítette, hogy “utánamondjam, hogy »aljas büdös zsidó vagyok, aki megérdemli a kivégzést!« A vádlott ezután nyakszirten rúgott és kiadta az utasítást a nyilasoknak, hogy egyelőre vigyenek el …”


 Fotó: hetek.hu

Nincs még egy ilyen szadista gyilkos

A XII. kerületi nyilasoknak kiemelt célpontjai voltak a zsidó kórházak. A leginkább Kun Andráshoz kötött eset a Vöröskereszt védettsége alatt álló Maros utcai zsidó kórház 1945. január 12-ei megtámadása volt. A pártszolgálatosok megérkezésük után elállták a kórház bejáratait, a megközelítően 100 beteget, orvost és ápolószemélyzetet a földszinti hallba terelték. A nőket és a férfiakat levetkőztették, majd kettesével kivitték őket az udvarra, ahol Kun András irányításával kivégezték őket.

Öntörvényű akcióit még maguk a nyilasok is megsokallották. Miután letartóztatására érkező rendőröket és alezredes parancsnokukat súlyosan megverette, halálra ítélték. Büntetését Szálasi 15 év fegyházbüntetésre módosította, feltehetően a szovjet csapatok szabadították ki, majd rövid bujkálás után 1945. augusztus 3-án fogták el.

“Talán nincs a történelemben szó még egy ilyen elvetemült szadista gyilkosról, nemcsak az emberi törvényeket csúfolta meg minden rendbeli gaztetteivel, hanem az egyházi és vallási törvényeket is meggyalázta azzal, hogy rémtetteit az egyház nevében és reverendájának súlyával támasztotta alá. A törvények nem ismernek egyetlen egy olyan bűncselekményt sem, amelyet páter Kun el ne követett volna… Bűnlajstroma teljes mértékben kimeríti a háborús és népellenes bűncselekmények minden esetét” – mondta róla Szerdahelyi János rendőrtiszt 1945 szeptemberében.

A népbíróság összességében több száz személy meggyilkolásával, illetve abban való közreműködéssel vádolta meg. A vádirat kiemelte, hogy kisebb fajsúlyú bűncselekményei – például a rablások – nem szerepelnek a vádiratban, mivel ezek eltörpülnek többi bűntette mellett. A tárgyalás reggelén a törvényszék bejáratánál kettőzött őrszemek vigyáztak a rendre, a teremben a rendőröknek kordont kellett köré vonniuk, hogy megvédjék a tömeg dühkitöréseitől és a lincseléstől.

Az ítélet nem lehetett kérdéses: 1945 szeptember 19-én felakasztották. Csonka Laura teljes cikkét ide kattintva olvashatja, de ugyanitt tallózhat néhány tanúvallomás, a vádirat és az ítélet szövegében is az Archívnet.hu-n.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.