Az 1925. évi XLV. törvénycikk már címében is őt nevezi a legnagyobb magyarnak: “Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybeiktatásáról”.
Az akkori indokolás szerint „a magyar nemzet századik évfordulóját ünnepelvén annak az eseménynek, hogy Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésen közéleti munkásságát megkezdte és 1825. november 3-án példát adó nagy tettével lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a nemzetgyűlés elhatározta:
1. § Széchenyi István gróf közéleti munkásságával, melyet alkotásainak nagy sora hirdet, a nemzet háláját teljes mértékben kiérdemelte.
2. § Nevének el nem mulható emlékezetét törvénybe iktatja”.
Széchenyi iránt nem hálátlan az utókor. 11 éve, november 3-án alkotta meg az Országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvényt, amelyben november 3-át Széchenyi Akadémiát alapító példaadására emlékezésül „A magyar tudomány ünnepévé” nyilvánította.
Széchenyi – noha nem volt makulátlan – letaszíthatatlan a történelem népszerűségi listájáról. 2007-ben a Medián felmérése mutatta, hogy jelenlegi gondok megoldására is őt tartanák az emberek a legalkalmasabbnak. Őt Kossuth Lajos, Kádár János és a haza bölcse, Deák Ferenc követte. 2011-ben a Századvég Alapítvány úgynevezett identitáskutatása is csak annyit változtatott a listán, hogy Széchenyi és Kossuth mögött a harmadik Petőfi Sándor lett. Három éve egyébként Orbán Viktor volt az egyetlen kortárs politikus, aki megjelent a nyitott kérdésre adott spontán válaszokban, 6 százalékot kapott, ezzel megelőzte Kádár Jánost (4 százalék), de kis különbséggel lemaradt Mátyás király (8 százalék) mögött. Ennek kapcsán érdekes, hogy Széles Gábor nagyvállalkozó hat éve a Heti Válasznak azt mondta, hogy Orbán Viktort Kossuth reinkarnációjának tartja.
Forrás: wikipedia
