Tudomány

Hajszálon múlt az emberiség túlélése

Készenlétbe helyezték a szovjet atomrakétákat, és nukleáris fegyverekkel megrakott tengeralattjárók indultak Amerika felé - 1983 őszén egy "gombnyomás" választotta el az emberiséget a pusztulástól.

Az 1980-as évek elejére a Szovjetunió és az Egyesült Államok már több mint 20 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezett. Az emberek világszerte atomháborútól rettegtek, mozgalmak indultak, utcai demonstrációk zajlottak a pusztító fegyverek leszerelése érdekében. Ronald Reagan, az USA elnöke azonban 1983.március 8-án élete legkeményebb kijelentését tette, amikor a Szovjetuniót a gonosz birodalmának nevezte. Két héttel később pedig bejelentette az űrfegyverkezési program elindítását, amivel a szuperhatalmak “versenye” sokkal komolyabb szakaszba lépett – idézi fel a Múlt-kor történelmi magazin.

A végsőkig hergelték oroszországot

A csillagháborús program volt minden idők legnagyobb békeidős fegyverkezési programja az USA-ban, a cél a haderő fejlesztésén túl egy nukleáris csapás ellen védő ernyő felhúzása volt. Brezsnyev utóda, Jurij Andropov pártfőtitkár Reagen minden, Szovjetunióra tett célzását halálosan komolyan vette. Úgy vélte, az elnök fanatikus hitétől vezérelve bármikor kiadhatja a parancsot a gonosz birodalmának nevezett ellenség elpusztítására.


Fotó: Thinkstock

A diplomáciai szópárbajt és a fegyverkezési versenyt az amerikaiak FleetEx’83 elnevezésű hadgyakorlata élezte tovább, ami a II. világháború óta a legnagyobb amerikai megmozdulása volt a Csendes-óceán nyugati térségében. Gyakori légtérsértésekkel ingerelték az oroszokat, aminek a vége az lett, hogy azok véletlenül lelőttek egy korai utasszállítót. A helyzet gyorsan romlott, míg szeptember végén Andropov bejelentette: amíg Reagan az elnök, nem tárgyal az Egyesült Államokkal. Ilyen először történt a hidegháború folyamán.

Elképesztően feszült volt a helyzet 1983 őszén, amikor – mintegy utolsó cseppként a pohárba – egész Nyugat-Európára kiterjedő, 10 napos NATO-hadgyakorlat vette kezdetét. A Szovjetunió és szövetségesei ellen fellépő, egészen nukleáris fegyverek bevetéséig fokozódó helyzetet szimuláltak. Az akció mérete és a korábbi hadgyakorlatok során nem alkalmazott elemek teljesen megzavarták az orosz elemzőket.

Hajszálon múlt

Az ötödik napon már teljesen biztosak voltak benne, hogy országukat hamarosan támadás éri. A hetedik napon, november 9-én a nyugati hírszerzés jelentette, hogy a kelet-német és lengyel támaszpontokon teljes a készültség, a taktikai atomfegyverekkel felszerelt bombázók személyzete a gépeken ülve várja a parancsot. Andropov nem viccelt: készenlétbe helyezte a Balti és az Északi Flottát, 300 interkontinentális atomrakétát, és elindította Amerika felé a Szovjetunió nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjáróit.

A nyugat először egész egyszerűen nem hitte el, hogy az oroszok komolyan gondolják az ellenük készülő atomcsapást. Amikor mégis rádöbbentek, Washington is leszállt a magas lóról. Izzani kezdtek a diplomáciai vonalak, Reagan elnöki tanácsadóját küldte Moszkvába Andropov megnyugtatására. A főtitkár gyanakvása ugyan nem hunyt ki, annyit viszont sikerült elérni, szinte az utolsó pillanatban, hogy ne indítsa be a pusztító szovjet hadigépezetet. Amíg a NATO hadgyakorlata november 11-én véget nem ért, a szovjetek végig a legmagasabb készültségben voltak.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.