Európában a sorsjátékok első leírása Flandriából származik 1444-ből. Hamar rájöttek, hosszú távon azok a játékok lehetnek sikeresek, ahol a nyeremények többsége pénzből állt. A tárgynyeremények ugyanis sokszor a nyertes számára haszontalan holmik voltak, amelyeken szerencsés csak nehezen, áron alul tudott túladni.
Először politikusokra fogadtak
A lottó jelentése részesedés, Velencében és Genovában volt népszerű, bár még korántsem abban a formában, ahogy ma ismerjük. A XVI. században a városi tanács új képviselőit sorsolással választották, ötöt a 120-ból. A jelentkezők nevét kinyomtatták, a nevekhez sorszámokat adtak. A fogadó ilyenkor egy személy sikerére teszi fel a pénzét, azzal azonosul, annak szurkol, annak sikere esetén nyer, “részesedik”. Sok szomszéd egymással fogadott, de sokan házról házra járva kínáltak fogadást, hogy aki két vagy éppen több új tanácstag nevét is eltalálja, pénze többszörösét kapja meg.
Genovában a XVII. század elején Benedetto Gentile szenátor bonyolította le az évenkénti sorsolást. A játékot már hivatalosan rendezték, jövedelmét az állam céljára használták fel. A 90 jelölt nevét számokkal pótolták, a gyakorlatban már kialakult játékváltozatokra eső nyereményeket pedig egységesen szabályozták. Az első lottósorsolást tehát 1620-ban, Genovában állami rendezésben tartották meg.
Állítólag megtörtént:
Özvegy Ring Sándorné és családja
Magyarországon is népszerűek voltak a különböző sorsjátékok, ám a ma ismert 5/90-es lottó 1957-ben jelent meg a Kádár-rendszer hangulatjavító intézkedéseként. Február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból: “A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek.” A mai játékszabály szerint az öttalálatos elméleti esélye: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1 : 44. Egy lottósorsjegy ára 3,30 forint volt.
Magukat a lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani, február 20-ig már több mint százezer szelvény érkezett be. Határoztak arról is, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. Az első sorsolást 1957. március 7-én rendezték, 1 505 546 darab szelvény vett részt a játékban. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta.
Az első telitalálatra hat hetet kellett várni: özvegy Ring Sándorné 855 ezer forintot nyert. Az újságok is megírták, hogy a nyertes Budapest XI. kerületében lakott, a szelvény kitöltése előtt sorba vette gyermekei életéveit. Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Ez volt az öt nyertes szám, és ezzel jöttek divatba a “családi számok”. Ma már egy héten akár 21 millió szelvényt is játékba küldünk, és az öt szám – legyenek azok családiak vagy nem – ezen a héten például 2,86 milliárd forintot érhetnek.
