Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt – csak épp nem az agysejteket. Ugyan az orvosi tisztaságú alkohol természetesen képes pusztítani (ezért is használjuk fertőtlenítőként), az emberi fogyasztásra alkalmas alkoholokból nincs akkora adag, ami úgy tudna agysejtet ölni, hogy a test maradéka életben maradna.
Minderre először Grethe Jensen egy 1993-as tanulmánya mutatott rá, és az elmúlt húsz év csak alátámasztotta az eredményeket: a neuronok számát és sűrűségét tekintve nincs igazán különbség az alkoholisták és az absztinensek között.
Igaz persze, hogy az alkohol – mennyiségétől és a bevitel rendszerességétől függően – igenis hatással van az agyra, főleg a férfiakéra. Míg a mérsékelt fogyasztás kifejezetten jót tesz az egészségnek, addig a súlyos alkoholizmus lassítja az agysejtek közötti kommunikációt és újak képződését.
Szerencsére a negatív hatások jelentős része csak ideiglenes, a szervezet viszonylag hamar képes felépülni – persze csak akkor, ha hagyjuk.
Más kérdés, hogy vannak olyan agypusztító betegségek, melyek elsősorban az alkoholistákat sújtják.
