Tudomány

Vízkeresztig álljon a karácsonyfa

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 12. 30. 13:00

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkor zárónapja, hagyományosan ilyenkor bontjuk le a karácsonyfát, és kezdjük a farsangi szezont.

Korábban a témában:

Január 6. vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Később A katolikus egyházban elsősorban a háromkirályok tiszteletének, a keleti keresztény egyházakban pedig Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepévé vált. Erre a napra teszik ugyanakkor Jézus megkeresztelését a Jordán folyóban, valamint első csodatételét, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta.

Áldást hozott, elűzte a gonoszt

Jézus és a háromkirályok (jézus, )Háromkirályok napja a karácsonyi tizenketted, azaz a karácsonyi ünneplés tizenkettedik, egyben utolsó napja. Hagyományosan ekkor bontják le a karácsonyfát, kezdődik a farsangi szezon. A templomokban vizet szentelnek, amit a hívek haza vihetnek. A víz tisztító erejét pedig őseink változatos formában használták fel.

Még aznap beszentelték vele az állatokat, ittak belőle és a kútba is öntöttek. Az Ipoly menti községekben a ház földjét meglocsolták a szenteltvízzel, hogy a gonosz szellem ne ártson, és Isten áldása legyen a házon. A gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot, hogy egészségesek legyenek. Az istálló sarkait is megszentelték, ugyancsak az ártó hatalmak ellen.

Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. A vízkeresztkor szentelt vizet háromkirályok vizének is nevezik, Szeged környékén például kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.

Megszentelték a házat is

Vízkereszt volt a napja a házszentelésnek is. Ilyenkor krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot: a felirat megvédte a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. A Nyitra megyei Menyhén, Béden, Szalakuszon például újévtől háromkirályok napjáig tartott a házszentelés. A pap, a kántor, a három falu egyházfia és két ministráns gyerek minden házhoz elmentek. Énekeltek, a pap megszentelte, megfüstölte a házat, a kántor az ajtóra felírta a három király nevének kezdőbetűit. Utána a háziak megvendégelték őket.

Az egyháziak egy zsákba szilvát, diót, lisztet, szalonnát, kolbászt szedtek, amit a pap és a kántor osztott szét egymás között. Egyharmad volt a kántoré, kétharmad a papé. Házszenteléskor a Szeged környéki falvakban az asztalra búzát, néhol almát, máshol tollat tettek, hogy szerencséjük legyen a termésben és a jószágban is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.