A globális felmelegedés egyik sokat ismételt és igencsak veszélyesnek tűnő következménye lehet a sarkkörökön túl terjeszkedő “örök jégtakaró” olvadása. A folyamat erejétől függően ez méterekkel is megemelheti a tengerek vízszintjét, amelyek így szó szerint maguk alá gyűrnek számtalan több millió lakosú várost az amerikai, európai és ázsiai partvidéken.
Azt is tudjuk, hogy emberi tevékenység ide vagy oda, a természet pillanatok alatt képes megváltoztatni bolygónk klímáját. Akár az élőlények többsége számára elviselhetetlen mértékben. Például egy hatalmas vulkánkitöréssel, ami rövid idő alatt annyi üvegházhatású gázt juttat a légkörbe, amennyire az emberiség évszázadok alatt képtelen lenne.
Az ilyenek viszont szerencsére ritkák, legalábbis emberi léptékkel mérve. Ám amit most fedeztek fel az Antarktiszon, az ha nem is okoz hirtelen kataklizmát, de hatása világszerte érezhető lehet. A déli sark kilométeres jege alatt több vulkán is szunnyad. Egy 2010. és 2011. között végzett méréssorozat azonban azt mutatja, a vulkáni tevékenység ismét aktivizálódhat.
Változatos felszín rejtőzik a jég alatt:
A Washingtoni Egyetem kutatói alacsony frekvenciájú rengéseket mértek a felszín alatt 25-40 kilométeres mélységben. Mindez túl mélyen van ahhoz, hogy a jégtakaró mozgása okozza, a frekvencia pedig túl alacsony, hogy tektonikus erők hozzák létre.
Marad tehát a magmamozgás, és amikor alaposabban feltérképezték a környéket – Antarktisz Marie Byrd-föld nevű területét – olyan hamuréteget találtak, amely a közeli Mount Waesche nevű tűzhányó évezredekkel korábbi kitöréséből származnak. Jelenleg tehát úgy tűnik, a vulkáni tevékenység egy tektonikus hasadékot hozott létre a kontinens nyugati részén.
A tudósok szerint nem valószínű a területen intenzív kitörés, ám ezt nehéz is lenne előre megjósolni. A kitartóan felszínre áramló láva azonban folyamatosan olvasztja a felette nyugvó jeget. A víz pedig rövid úton az óceánba jut, gyorsítva a vízszint emelkedését.
