Ugyan a világhírű tudós szürkeállománya jelenleg szó szerint darabokban van (kiállításokon és online is megtekinthető), a boncolást végző patológus szerencsére a szeletelés előtt készített néhány fényképet. Ezek közül 14 korábban ismeretlen volt, és csak 2010-ben került elő – három agytudós pedig ezek alapján próbálta kielemezni a zseni zsenijét.
A Brain folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint „rendkívüli a prefrontális kéreg”, amely valószínűleg táptalajul szolgálhatott Einstein kiemelkedő kognitív képességei számára. Ugyancsak átlagon felüli méretű az elsődleges szomatoszenzoros és motoros kéreg a bal agyféltekében, és a fali lebenyek szintén szokatlanok, melyek Einsteint a térlátásban és a matematikában segíthették.
A tanulmányban szerepet kap a homloklebeny egy „dudorszerű” redője is a jobb agyféltekében, ami a bal kéz kiemelt használatára utal – ez a szokatlan vonás legtöbbször jobbkezes hegedűművészeknél látható. Einstein épp így hegedült.
Az újonnan előkerült képek egyike. (Fotó: Brain)
A szerzők természetesen rámutatnak arra is, hogy az idegtudomány egyelőre nem tart ott, hogy az agyi elrendezés alapján pontosan meg lehessen állapítani egyes egyének erősségeit vagy gyengeségeit. Ez még a jövő zenéje, amihez számos további összehasonlító kutatásra lesz szükség.
