Tudomány

Fura bolygópáros “táncol” egy távoli csillag körül

Bolygoparos(960x640).jpg (illusztráció, bolygó, űr, )
Bolygoparos(960x640).jpg (illusztráció, bolygó, űr, )

Amerikai kutatók a Kepler-űrteleszkóppal fedezték fel a Földhöz hasonló kőzetbolygó és a Neptunuszra emlékeztető gázóriás "táncát" egy távoli csillag körül.

A NASA 2009-ben felbocsátott bolygóvadász űrteleszkópja a Nap körül keringve az égbolt olyan szegmensét pásztázza, ahol 150 ezer csillag található. A műhold úgynevezett tranzitmódszerrel dolgozik, azon parányi elhalványulásokat regisztrálva, amelyet egy csillag fényében az előtte elhaladó bolygó okoz.

A Washingtoni Egyetem és a Harvard Egyetem csillagászai az 1200 fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) csillagképben lévő Kepler 36a katalógusjelű csillagot figyelték meg. A csillag tömege körülbelül akkora, mint a Napé, ám sűrűsége 25 százalékkal kisebb, és valamivel kevesebb fémet tartalmaz. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a csillag néhány milliárd évvel idősebb, mint a Nap.

A körülötte lévő bolygók a Kepler 36b és a Kepler 36c katalógusjelet kapták. Az első egy kőzetbolygó, amelynek tömege 4,5-szer, átmérője pedig másfélszer haladja meg a Földét. A bolygón, amely mindössze 18 millió kilométerre kering a csillagtól, egy év 14 napig tart.

A Kepler 36c átmérője csaknem négyszer múlja felül a Földét, tömege pedig nyolcszor. Forró Neptunuszként határozták meg a csillagászok, mivel légköre javarészt héliumból és hidrogénből áll, és nem kizárt, hogy szilárd maggal rendelkezik. A nagyobbik bolygó 16 nap alatt kerüli meg a csillagot.


Így nézhet ki a Kepler 36c a Kepler 36b felszínéről.
(Illusztráció: Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics/David Aguilar)

A két bolygó csaknem azonos pályán halad, 97 naponként együttállásba kerülnek, amikor a köztük lévő távolság mindössze 1,9 millió kilométer – ez a Föld-Hold távolság ötszöröse.

Ez az egymáshoz legközelebb lévő két bolygó, a köztük lévő távolság 30 százalékkal kisebb, mint a Naprendszer bármely két planétája közötti” – hangsúlyozta Eric Agol, a Washingtoni Egyetem docense, a tanulmány egyik vezető szerzője.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik