Az Egyesült Államok fogantatása (1606)

London, 1606. december 19. – Vitorlát bont három hajó, melyekkel a későbbi Egyesült Államok első kolóniáját megalapító telepesek indulnak útnak.

Korábban a témában:

Az Újvilág felfedezése és az Észak-Amerikai kontinens betelepítése érdekében I. Jakab angol király 1610. április 10-én megalapította a Virginia Company névre hallgató vállalkozást. Az uralkodó végtelen bölcsességét bizonyította, mikor ezzel (a biztos siker érdekében) egyből két részvénytársaságot hozott létre.

A London Company és a Plymouth Company egyaránt indított hajókat és megkezdte települések kiépítését, azonban az utóbbi próbálkozása végső soron kudarcba fulladt. Az előbbi ezzel szemben 405 évvel ezelőtt, 1606. december 19-én három hajót indított útjára a londoni Blackwall kikötőből Christopher Newport kapitány parancsnoksága alatt.


A Godspeed másolata
Forrás: Wikipédia

A méretes Susan Constant (bár manapság egyre többen úgy vélik, hogy a legnagyobb hajó neve Sarah Constant volt), a Godspeed és az aprócska Discovery összesen 144 férfival és fiúval a fedélzetén az eredetileg tervezettnél sokkal több kitérővel (és ezért sokkal hosszabb úton), összesen épp 144 nap után érte el az Újvilágot, 1607. április 26-án a Chesapeake-öbölnél.

A telepeseket azonban megtámadták az indiánok, ezért északabbra kerestek menedéket. A kormányzótanács élére még április 25-én Edward Maria Wingfield kapitányt választották meg, aki a hajókat a James-folyón úsztatta fel, hogy május 14-én az Atlanti-óceántól nagyjából 67 kilométerre található Jamestown-szigeten megalapítsa Jamestown városát. Az újonnan felfedezett földrajzi helyek természetesen nem a telepesek szegényes fantáziáját, hanem I. Jakab (angolul James) király nevét viselték.


A Virginia állambeli Jamestown

Az angolok szempontjából a sziget legnagyobb előnye az volt, hogy az indiánokat nem érdekelte a mocsaras, nehezen megművelhető terület. Ez azonban a legnagyobb hátránya is volt, hiszen az aprócska helyen lehetetlen volt a szúnyogoktól elmenekülni, ráadásul a víz is ihatatlan volt.


Jamestowni mocsár
Forrás: Wikipédia

A London Company azzal toborzott telepeseket az első kolónia kiépítéséhez, hogy hét év munka után földet és biztonságot ígért – azonban ez a hét év roppant „jól” eltalált idő volt, hiszen a legtöbben az első öt évüket sem élték túl.

Az 1610-es években azonban fordult a telepesek szerencséje, amit többi között John Rolfe-nak köszönhettek, aki még hosszúra nyúlt utazásuk során, a Karibi-térségben vágott zsebre korábban ismeretlen dohánycserje magvakat – végül ez a dohány (pontosabban eladása) is közrejátszott abban, hogy Jamestown ne jusson ugyanarra a sorsra, mint a Plymouth Company által alapított település.

John Rolfe ráadásul a helyi indiánokkal is évekig tartó békét tudott kötni, mikor 1614 áprilisában feleségül vette a környék legmagasabb rangú indiánfőnökének, Werowocomoconak a lányát, Matoakat – persze a keresztségben a Rebecca Rolfe nevet viselte, legtöbben pedig úgy ismerjük, mint Pocahontas.

Ajánlott videó mutasd mind

Egyelőre nem jut Európából Magyarországra influenza elleni oltás

A koronavírus-járvány második hulláma miatt nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is megnőtt az igény az influenza elleni védőoltás iránt, és minden ország védi a saját készleteit.  Egyes vélemények szerint az idei oltási kedvet látva 1,4 millió helyett 4 millió vakcinára is szükség lehet idehaza, azonban sem az import, sem az utángyártás nem tűnik könnyen járható útnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.