Ősmagyarok nyomait fedezték fel az Urálban

Orosz régészek Cseljabinszkban egy kurgán feltárásakor ősmagyar eredetű tágyakat azonosítottak.

Korábban a témában:

Az Ujelga nevű kurgán feltárásakor a Kunasakszkij járásban az archeológusok női és férfi ékszereket, lószerszámokat, nyílhegyeket, kardokat, késeket, cserépedényeket találtak. A gazdag sírmellékletek arról tanúskodnak, hogy nemesemberek végső nyughelyéről van szó, s a leletanyagból arra is következtetni lehet, hogy nomádok temetkeztek a kurgánban.

Szergej Botalov történész, a Cseljabinszki Tudományos Központ professzorának ismertetése szerint a temetkezések alsó rétege a 9. századból származik, a felső pedig a 10-11. századra datálható.

“A kurgán alsó rétegének leletanyaga gyakorlatilag teljesen megegyezik a honfoglaló magyarok kápát-medencei sírmellékleteivel. Ennek alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy ősmagyarok nyomait fedeztük fel” – hangsúlyozta Szergej Botalov professzor.

MI AZ A KURGÁN?

A kurgánok – régi magyar neve korhány – a sztyeppei népek, különösen az indoiráni népek temetkezési helyei. A kurgán a halomsír egyik fajtája, amikor egy fedett, de nem feltöltött gödörsír fölé emelnek halmot.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.