Josemaría Escrivá később leírta, azért döntött az Opus Dei (Isten műve) megalapítása mellett, hogy lelki útmutatást és segítséget tudjon nyújtani az egyszerű, mindennapi embereknek – és nem utolsósorban azért, mert előző éjjel látomása volt, amiben megismerhette Isten munkájának valódi mibenlétét. Escrivá szerint a hívők igenis találkozhatnak Jézussal és megismerhetik őt, mégpedig mindennapos munkájukon keresztül. Az Opus Dei tagjai éppen ezért szigorú rendben, az evangéliumok tanításait szem előtt tartva, élet és munka harmonikus egységét megteremtve élnek.
A szervezet eleinte csak kis számú tagsággal, és csak Spanyolországban működött. 1943-ban Escrivá létrehozta a szervezeten belül a Szent Kereszt Papi Társaságot (ami már azt is lehetővé tette, hogy az Opus Dei papokat szentelhessen föl), valamint 1946-ban áthelyezte a székhelyét Rómába. Az Opus Dei végül 1950-ben, XII. Piusz pápától kapta meg a teljes szentszéki jóváhagyást, 1982-ben pedig a pápa (már II. János Pál) személyes prelatúrájává vált.
Az Opus Dei öndefiníciója szerint arra törekszik, hogy megismertesse az emberekkel az evangéliumi utat, és hogy az Istennel való találkozás elősegítésével hozzájáruljon a társadalmi viszonyok javításához. A szervezet tagjainak túlnyomó többsége (70%) „hétköznapi” hívő ember, aki a saját életét éli az Opus Dei-központokon kívül – a maradék 30% viszont a cölibátust választja, a napi önkínzást és gyakorlatilag nincs élete a falakon túl.
A szervezet titokzatosságával, agresszívnek ható beszervezési technikáival valamint Escrivá kirekesztő és elitista nézetei miatt rendszeresen kerül összeesküvés-elméletek középpontjába – különösen Dan Brown Da Vinci kódja után. A legtöbben azt hányják az Opus Dei-hívők szemére, hogy az új embereket „agymosásnak” vetik alá, akik a beavatás után képtelenek lesznek önállóan gondolkodni: minden gondolatukról beszámolnak a szervezet papjainak, a legkisebb dolgokban is kikérik a véleményüket, és készségesen jelentenek bármiről és bárkiről, akiket a papok „problémásnak” találnak. Több hozzáértő gondolja úgy, hogy ez a „hívőhadsereg-szemlélet” egyszerűen annak köszönhető, hogy Esrcivá egy háborús korszak gyermeke volt, aki felnőttként sem tudott megszabadulni attól a gondolattól, hogy a mai világban a legjobb fegyver egy feltétlen engedelmeskedő katona.
Többen hiszik azonban azt, hogy az Opus Dei befolyásának növekedésével maga a Szentszék is elitistább és kirekesztőbb lesz – ahelyett, hogy megtanulna nyitni más vallások, például az iszlám felé, ezzel is elősegítve a párbeszéd elindulását a hívők között. Úgy gondolják, a keresztény világ az Opus Deivel válaszolt az iszlám fundamentalizmusra, és ha nem sikerül megingatni a „szent maffiát”, a konfliktusok csak tovább fognak éleződni.
Az Opus Deinek ma nagyjából 90,000 tagja van világszerte – ebből a papok száma kicsivel több, mint 2000 fő. A szervezet Magyarországon 1990 óta van jelen: két képzési és kulturális intézményt működtet, valamint gyakran szervez adománygyűjtő akciókat.