A Khanak hívott építész valaha fáraósírokon dolgozott i. e. 1400 évvel, a 18. dinasztia korában.
A híres régész Ernesto Schiaparelli a mesterember sírját a Királyok Völgyéhez közel találta meg még 1906-ban Deir el-Medinában. Kha holmijai között különböző ősi mérő- és szintezőműszerekre bukkantak, de egyetlen szerszáma használatát, egy kerék formájú tárgyra szerelt hosszúkás hasáb funkcióját a mai napig nem sikerült megfejteni.
Schiaparelli szintező eszköznek tartotta, és a mai napig így tekinthető meg az olaszországi torinói múzeumban.
Azonban Amelia Sparavigna, a Torinói Műszaki Főiskola fizikusa szerint ez a tárgy egy ősi szögmérő. A számokat pedig a díszítésbe kódolták. A szélrózsának tűnő ábra a kerek területen egy 16 részre osztott kör, a cikkcakokkban pedig 36 sarkot mutat meg a dekoráció (egy kör 360°-os, tehát az ókori egyiptomi mérőműszer 10° pontossággal mérte meg a szögeket).
Sparavigna arra is alapozza elméletét, hogy az egyiptomi számtani rendszerben 36 csillagot különböztettek meg, ez a felosztási mód képezte az egyiptomi időrendszerben az egyiptomi csillagóra alapját.
Kate Spencer a Cambridge-i Egyetem kutatója, aki ókori építészettel foglalkozik nem tartja pontosnak az ókori szögmérőt. Szerinte ezért a precíz egyiptomi építészek nem is használták szögmérőként.
Inkább egy téglalappal próbálták meghatározni a szögek mértékét. De lássuk be,azért a derékszöget leszámítva így sokkal inkább megnehezítették életüket, mintha a fent említett ősi szögmérőt vetették volna be.
