A nagyon korai négylábú szárazföldi gerincesek ujjainak száma eltért a maitól. Volt olyan lény, aki nem öt, hanem hat, hét, sőt nyolc ujjat viselt. Az Acanthostega ősállat nyolc ujjat tudhatott magáénak, a devon korban élő Ichtyostega pedig hat ujjal mászott a sárban.
Az evolúció azonban kedvezett az öt ujj kialakulásának, így a mai állatok nagy része öt ujjal bír. Azonban mostanáig rejtély volt, miért van például a vakondnak vagy az óriás pandának hat ujja.
A Biology Letters legújabb számában közzétett tanulmány megoldja a vakondok titkát. Az extra hüvelykujj az állat földalatti túrását segíti, és nem más, mint a csuklócsontból kifejlődött karom.
Christian Mitgutsch a Zürichi Egyetem tudósa kollégáival nyolc vakond testi felépítését vetette össze a rokon ötujjas cickányéval.
A növekvő vakond plusz hüvelykujja nem rendes ujjként nő, hanem úgy, ahogy egy csont kialakul. A hüvelykujj növekedéséért pedig a hím nemi hormonok felelősek.
Az emberek esetében is megfigyelték, ha magasabb tesztoszteronszint érő őket magzati korukban, akkor extra kéz- és lábujjakkal születhetnek.
