A japán szakemberek úgy állították elő az ötvözetet, hogy egy vasalapú ötvözethez kis mennyiségben nikkelt adagoltak.
Omori Tosihiro kutatásvezető, a Tohoku Műszaki Egyetem munkatársa elmondta, hogy az anyag sokkal rugalmasabb, mint a korábban ismert szuperelasztikus ötvözet, amely a mínusz 20-tól plusz 80 Celsius-fokig lévő tartományon kívüli hőmérsékleteken nem képes visszanyerni kiinduló formáját.
“A mi vasötvözetünk hőmérsékleti érzéketlensége egy egész nagyságrenddel jobb. Ez a tulajdonság igen fontos, mert az anyagtulajdonságok a hőmérséklettel a legtöbb esetben jelentősen változnak” – magyarázta Omori.
A kutató hozzátette, hogy további előnye az ötvözetnek az alacsony előállítási költsége, hiszen maga a nyersanyag olcsó, így a széles körű, nagy mennyiségben történő felhasználásnak sincs akadálya.
Az új anyagot épületekben, autókban, repülőgépekben vagy akár űrhajókban is alkalmazhatják: bárhol, ahol fontos, hogy szélsőséges körülmények között is megtartsa vagy visszanyerje alakját az alkotórész.
