Tudomány

Piramis Romániában?

A felfedezést szenzációnak kiáltották ki a régészek. Az egyiptomi piramisok egyik ősére bukkanhattak a kelet-európai országban.

A 4500 éves síremléket a romániai Prahova megyében, Aricestii Rahtivaninál találták meg. A régészek megállapításai szerint egy bronzkori félnomád közösségből származó idős férfié lehetett, aki nagy vagyonnal és hatalommal rendelkezhetett. Az elhunytat magzati pózban hantolták el.

A temetkezési emlékművet, magát az őspiramist – mely nagyjából egyidős a Gízai nagy piramissal -, egy külső fedéllel borították, földből készült, és legalább három méter magas, egy méterrel a földbe süllyesztve. A kriptához földalatti folyosók vezetnek, amelyeket kőből, bronzból és fából készült eszközökkel alakíthattak ki. A sír maga hatvan centiméter átmérőjű. A román sírbolt és az egyiptomi piramisokban található síremlékekkel bámulatos hasonlóságokat mutat.

BOSZNIÁBAN NYÚJTÓZHAT AZ ELSŐ PIRAMISOK VÖLGYE?

Nem csak Romániában Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re 2005 óta a vezető bosnyák amatőr régész Semir Osmanagic feltételezése szerint Európa legrégibb piramisait tárták fel.

A tudományos közvéleményt egyelőre megosztja a furcsa felfedezés. A régészeti feltárást a szakma szakszerűtlennek nevezi, mert a fedőrétegeket nem vizsgálva, minden kultúrréteget átvágva hatolt az ásatás az alsóbb rétegekbe.

Vitatott geofizikai eredmények – hőtérkép -alapján Osmanagić azt állítja, hogy kilenc piramist fedezett fel. Ezek közül a legnagyobb szerinte az úgynevezett Nap piramis, melyet Osmanagić szerint a 34 ezer éve élt elő-illírek építették.

Ellenérv a piramisokkal szemben, hogy anyaguk természetes eredetű, és a vizsgálatokból semmi jel nem mutat mesterséges építési folyamatokra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik