A New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban ismertetett tanulmány szerint a bőrbetegség közvetlenül átkerülhet állatról emberre, ám járványveszélyt nem jelent.
A leggyakrabban Indiában előforduló betegséget az Egyesült Államokban pár tucat ember a tatu vadászata és húsának feldolgozása során kaphatta el.
A mostani tanulmányhoz az Egyesült Államokban 50 leprás pácienst és 33 vadon élő tatut vizsgáltak. A DNS-tesztek során azonosították a Mycobacterium leprae baktérium eddig nem ismert genotípusát, amely az állatok közül 28-ban volt jelen, valamint 22 olyan embernél, akik nem jártak külföldön, így nem fertőződhettek meg másutt.
A páciensek valamennyien az ország olyan területén éltek, ahol előfordul a kilencöves tatu, sőt esetenként húsát is fogyasztják, például Texas és Louisina államban.
Az előítéletekkel és félelmekkel ellentétben a leprát nehéz elkapni, ismételt érintkezés szükséges hozzá, és a népesség 90-95 százaléka hordoz immunitást vele szemben. A kutatók úgy vélik, más állatokkal ellentétben a kilencöves tatuban azért él meg a lepra baktériuma, mert alacsony, mindössze 32 Celsius-fokos a testhőmérséklete.
A lepra vagy Hansen-kór – régi magyar nevén bélpoklosság – egy idült, fertőző betegség. A Mycobacterium leprae baktérium okozza, amely a TBC kórokozójához hasonlít. Lappangási ideje változó, pár hónaptól akár 40 évig is terjedhet.
Világszerte összesen 249 ezer leprás esetet jelentettek 2008-ban, az Egyesült Államokban évente mintegy 150-re tehető az esetek száma. A betegség antibiotikummal gyógyítható, ám kezelés nélkül vaksághoz és idegkárosodáshoz vezethet a kézen és a lábon.
A betegséget felfedezője után nevezték el: Hansen, egy norvég orvos 1873-ban írta le először.
AJÁNLOTT LINKEK:
Lepra még ma is (Vitalitas.hu)
