A lenyomat a késő karbon korból származik, amely mintegy 318 millió éve kezdődött és 299 millió éve fejeződött be.
Mivel mindössze lenyomat állt a kutatók rendelkezésére, és nem egy kövület, a rovar faját nem tudták meghatározni, annyi azonban valószínűsíthető, hogy a kérészek egyik őséről van szó.
Az egész test lenyomatából származó rovarnyomok rendkívül ritkák, és túlnyomó többségük talajhoz kötött életmódú rovarhoz köthető. A 3,6 centis repülő rovar iszapos agyagban hagyott nyomata tehát igazán szerencsés leletnek számít.
Legélesebben a rovar tori része látszódik három pár lábával. A rovar először pár millimétert haladt a csuszamlós felületen, mielőtt a legmélyebb lenyomatot hátrahagyta. Odavezető lábnyomok azonban nem látszódnak, tehát bizonyosra vehető, hogy a levegőből érkezett, és repülő rovarról van szó.
Kérészélet – ma így telnek rövid hétköznapjaik (forrás: Arnt Molland):
A rovarok voltak az első élőlények, amelyek kifejlesztették a repülés képességét, a gerinceseket mintegy 90 millió évvel megelőzve.
A korai repülő rovarok kövületei azonban ritkaságszámba mennek.
300 millió éve valószínűleg már számos különböző repülő rovarfaj létezett, erre elsősorban egyes megkövült szárnyak utalnak. A most leírt lenyomat először mutatja meg testfelépítésüket.
AJÁNLOTT LINKEK:
Az őskérészről szóló tanulmány kivonata (PNAS)
Miért rövid életűek a kérészek? (Wikipedia)
