Tudomány

Amerika gyászol – A Challenger tragédiája (1986)

Cape Canaveral, január 28. – Ezen a napon hét emberrel a fedélzetén a felszállást követően nem sokkal felrobban a Challenger űrrepülőgép.

Az 51-L jelű út volt a Challenger űrrepülőgép tizedik, a NASA (az amerikai űrkutatási hivatal) huszonötödik útja. 1986-ban ez volt a második utazás, korábban egy politikus (első alkalommal) repült a Columbia fedélzetén az űrbe.

A Challenger startját többször is elnapolták végül január 28-ra esett a választás. Sőt, még azon a napon is csúszott két órát a fellövés az egyik tűzérzékelő meghibásodása miatt. 11 óra 38 perckor elindult a gép (idehaza 17 óra 38 percet mutattak az órák).

A fedélzeten öt hivatásos űrhajós (Francis Scobee parancsnok, Michael Smith pilóta, Judith Resnik, Ellison Onizuka és Ronald McNair kutató-űrhajósok), egy mérnök (George Harvis) és az első civil utas, egy tanárnő (Christa McAuliffe) tartózkodott.

A CNN élő közvetítése a fellövésről és a robbanásról:

Összesen 73 másodpercet szállt a magasba a Challenger, majd azután felrobbant. Hogy miért, máig vitatott. Az biztos, hogy az indulás után 0,678 másodperccel egy füstcsomó (később több, gyakran felvillanó) keletkezett az egyik farokrész rögzítőcsapjának közelében. Valószínű a repülő darabjainak összeillesztésénél lévő szigetelő- és kenőanyag éghetett el, amely a később tragédiának akár oka is lehetett.

Az első lángnyelv a gyorsítórakétán 58,788 másodperckor jelent meg. A rendszer a jobboldali rakéta illesztésének hibáját jelezte. A láng a hajtóanyagtartály felé terelődött. A szivárgó hidrogénnel keveredett a láng, ez pedig vészjósló volt 64 másodpercnél, aminek a laikus számára is látható jelei voltak a lángcsóva formájában.

Ronald Reagan beszéde a tragédia után:

A szakértők szerint a hideg időjárás meggyengíthette az elemek illesztését, ez okozhatta a tragédiát. No, és az is, hogy erről, a tömítőgyűrűk sérülékenységéről már korábban tudtak a NASA szakértői. A hivatalnak persze bizonyítani kellett az űrprogramok sikerességét, így nem tulajdonítottak a figyelmeztetésnek nagy jelentőséget.

A tragédia után rengeteg műszaki fejlesztést hajtottak végre, mégis, 2003-ban a Columbia űrrepülőgép és szintén hétfős legénysége is hasonló sorsra jutott.

A Challenger repülésén a következő feladatokat hajtották volna végre:

– egy távközlő műhold telepítése,
– egy csillagászati platform működtetése, amit a Halley üstökös kómájának és csóvájának vizsgálatára két utraibolya spektrométerrel és két kamerával szereltek fel,
– egy folyadékok dinamikájával foglalkozó teszt,
– a Halley üstökös aktív megfigyelési programja,
– három kísérlet diákok részvételével,
– a Tanár az Űrben program néhány “tanórája.

Egy emlékvideó a hét áldozatról:

A tragédia után vizsgálóbizottságot hoztak létre, ennek tagja volt többek között Neil Armstrong is (az első ember, aki a Holdra lépett). A vizsgálat a fent említett okokat állapította meg. A roncsokat kiemelték az óceánból és a szárazföldi területekről is összegyűjtötték, majd eltemették azokat.

Legközelebb 1988 szeptemberében lőttek fel repülőgépet az amerikaiak.

AJÁNLOTT LINKEK:

Az Űrvilág portál összefoglalója (urvilag.hu)
A Challenger katasztrófája (wikipedia)
A NASA összefoglalója (nasa.com)
Tények a katasztrófáról
A Challengerről (space.com)

Ajánlott videó

Norvégia szerint Magyarország lecsúszott a támogatásról, míg a magyar kormány azt állítja, ilyen forgatókönyv nem létezik: felvázoljuk a patthelyzet jogi hátterét. És kiderítettük azt is, hogy olyan fideszes kötődésű alapítvány is megpróbált az Ökotárs helyére kerülni, amelynek kuratóriumában Mészáros Lőrinc volt felesége, Kelemen Beatrix is helyet kap.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.