Tudomány

Amerika gyászol – A Challenger tragédiája (1986)

Cape Canaveral, január 28. – Ezen a napon hét emberrel a fedélzetén a felszállást követően nem sokkal felrobban a Challenger űrrepülőgép.

Az 51-L jelű út volt a Challenger űrrepülőgép tizedik, a NASA (az amerikai űrkutatási hivatal) huszonötödik útja. 1986-ban ez volt a második utazás, korábban egy politikus (első alkalommal) repült a Columbia fedélzetén az űrbe.

A Challenger startját többször is elnapolták végül január 28-ra esett a választás. Sőt, még azon a napon is csúszott két órát a fellövés az egyik tűzérzékelő meghibásodása miatt. 11 óra 38 perckor elindult a gép (idehaza 17 óra 38 percet mutattak az órák).

A fedélzeten öt hivatásos űrhajós (Francis Scobee parancsnok, Michael Smith pilóta, Judith Resnik, Ellison Onizuka és Ronald McNair kutató-űrhajósok), egy mérnök (George Harvis) és az első civil utas, egy tanárnő (Christa McAuliffe) tartózkodott.

A CNN élő közvetítése a fellövésről és a robbanásról:

Összesen 73 másodpercet szállt a magasba a Challenger, majd azután felrobbant. Hogy miért, máig vitatott. Az biztos, hogy az indulás után 0,678 másodperccel egy füstcsomó (később több, gyakran felvillanó) keletkezett az egyik farokrész rögzítőcsapjának közelében. Valószínű a repülő darabjainak összeillesztésénél lévő szigetelő- és kenőanyag éghetett el, amely a később tragédiának akár oka is lehetett.

Az első lángnyelv a gyorsítórakétán 58,788 másodperckor jelent meg. A rendszer a jobboldali rakéta illesztésének hibáját jelezte. A láng a hajtóanyagtartály felé terelődött. A szivárgó hidrogénnel keveredett a láng, ez pedig vészjósló volt 64 másodpercnél, aminek a laikus számára is látható jelei voltak a lángcsóva formájában.

Ronald Reagan beszéde a tragédia után:

A szakértők szerint a hideg időjárás meggyengíthette az elemek illesztését, ez okozhatta a tragédiát. No, és az is, hogy erről, a tömítőgyűrűk sérülékenységéről már korábban tudtak a NASA szakértői. A hivatalnak persze bizonyítani kellett az űrprogramok sikerességét, így nem tulajdonítottak a figyelmeztetésnek nagy jelentőséget.

A tragédia után rengeteg műszaki fejlesztést hajtottak végre, mégis, 2003-ban a Columbia űrrepülőgép és szintén hétfős legénysége is hasonló sorsra jutott.

A Challenger repülésén a következő feladatokat hajtották volna végre:

– egy távközlő műhold telepítése,
– egy csillagászati platform működtetése, amit a Halley üstökös kómájának és csóvájának vizsgálatára két utraibolya spektrométerrel és két kamerával szereltek fel,
– egy folyadékok dinamikájával foglalkozó teszt,
– a Halley üstökös aktív megfigyelési programja,
– három kísérlet diákok részvételével,
– a Tanár az Űrben program néhány “tanórája.

Egy emlékvideó a hét áldozatról:

A tragédia után vizsgálóbizottságot hoztak létre, ennek tagja volt többek között Neil Armstrong is (az első ember, aki a Holdra lépett). A vizsgálat a fent említett okokat állapította meg. A roncsokat kiemelték az óceánból és a szárazföldi területekről is összegyűjtötték, majd eltemették azokat.

Legközelebb 1988 szeptemberében lőttek fel repülőgépet az amerikaiak.

AJÁNLOTT LINKEK:

Az Űrvilág portál összefoglalója (urvilag.hu)
A Challenger katasztrófája (wikipedia)
A NASA összefoglalója (nasa.com)
Tények a katasztrófáról
A Challengerről (space.com)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.