Frédéric François Chopin 1849-ben halt meg tüdőbetegségben, 39 éves korában. Spanyol tudósok most azt állítják a híres zeneszerző agyát is érintette egy elváltozás a temporális lebenyben, mely hallucinációkkal járó rohamokat okozott.
A tudósok a rohamok létére a hozzá közel állók emlékirataiból, és maga Chopin leírásaiból következtetnek.
George szerint a zeneszerzőt állandóan “szellemek” tartották rettegésben. Egyik George Sand lányának írt levelében Chopin felvázolta, hogy B-moll szonátájának előadása közben, amikor Angliában egy privát szalonban játszott, furcsa lényeket látott a zongorában és félelem fogta el, így kénytelen volt elhagyni a szobát.
A hallucinációk több pszichiátriai betegség – köztük a skizofrénia – velejáró tünetei. Azonban a spanyol kutatók – Dr. Manuel Varquez Caruncho és csapata – úgynevezett temporális lebeny epilepsziára gyanakodnak a zeneszerző esetében.
A familiáris temporális lebeny epilepsziára jellemző, hogy a beteg halántéklebenyében nem mutatható ki strukturális károsodás. A betegség eszméletvesztéssel járó rohamokban is jelentkezhet.
Attól függően, hogy mekkora terület izgalma vesz részt a jelenség kialakításában, más és más jellegzetességű rohamok alakulhatnak ki.
Szinte valamennyi roham aurajelenséggel kezdődik, ami egy furcsa szubjektív érzés a roham előjeleként.
Ezt követheti furcsa hasi émelygés, melegségérzés, álomszerű képek fellépte, vizuális élményekkel, idegenségérzés, megtörténtség-érzése, hirtelen hangulatváltozás.
Az aurákat követően a tudat elhomályosodik, és kialakul az említett eszméletvesztéssel járó komplex roham, amely lehet motoros jelenség, gyakran automatizmusok formájában.
Nem titok, hogy Chopin ópium-alapú tintúrákkal próbálta enyhíteni elfojtani tüdőbetegségeinek fizikai tüneteit. Akár ezek a szerek is befolyással lehettek a zeneszerző éber álmaira, hiszen drogok fogyasztása is okozhat epilepsziás rohamokat.
Egy másik magyarázat a hallucinációkra az úgynevezett migrén aura lenne, de a Chopin rohamait elindító érzetzavarok rövidebbek voltak a tudósok szerint, mint hogy azt migrén aura váltsa ki.
Az orvosok akkoriban még korlátolt tudással rendelkeztek a pszichiátriai kórképekről, ezért nem tudták megállapítani Chopinről, hogy epilepsziás. A diagnózis felállítását csak nehezíti, hogy az epilepsziának rendkívül sok fajtája ismert, azonban a betegség előfordulása igen magas.
Magyarországon mintegy hatvanezer embert, illetve családot érint, és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama.
A mai korszerű kezelések – gyógyszerek, esetleg műtét – eredményeként a betegek nagyrésze tünetmentesen élhet, ugyanakkor minden második beteg a vele szemben támasztott előítéletek miatt képtelen beilleszkedni környezetébe.
A népesség 5%-a élete során legalább egy epilepsziás rohamot elszenved. Ám ezt nem nevezzük epilepsziának, csak ha ismétlődik.
AJÁNLOTT LINKEK:
Chopin epilepsziája (BBC News)
Okuláris migrén (Webbeteg)
Familiáris temporális lebeny epilepszia (Dr. Diag)
Epilepszia (Wikipedia)