Tudomány

Űrbéli terülj, terülj asztalkám

Administrator
Administrator

2010. 11. 18. 11:34

Ínycsiklandozó űrétkeket mutattak be a New York-i Természettudományi Múzeumban.
Korábban a témában:

Sült csirke édes-savanyú mártással, utána egy mangó- és őszibarackléből készült gyümölcskoktél – nem tűnik űrhajósmenünek, pedig nyugodtan lehet az.

A legtöbb ember, ha az asztronauták étkezése szóba kerül, étvágygerjesztőnek csöppet sem nevezhető, leginkább krétára hasonlító fagyott jégkrémdarabokra, fogpasztaként tubusba zárt ételekre, és persze a narancsízű, édes üdítőre, a Tangra gondol.

Pedig a világűrben valóban lehet jól fűszerezett, ízben gazdag csirkét enni, utána pedig valódi gyümölcslevet inni, igaz, a rehidratálást követően.

Az ínycsiklandozó űrétkek nemrég a szélesebb közönségnek is bemutatkoztak a New York-i Természettudományi Múzeumban, ahol a látogatók megtapasztalhatták, milyen is egy asztronauta menü. Persze ők nem rehidratált, hanem frissen készített ételeket fogyasztottak, de így is képet nyerhettek arról, hová fejlődött az utóbbi ötven évben az űrkonyha.

Az esemény két főszereplője Charles Bourland és Gregory Vogt volt, az űrbéli evés-ivásról és annak nehézségeiről szóló, Asztronauták szakácskönyve: mesék, receptek és még valami című könyv két szerzője.

ŰRKOSZT A FÖLDÖN

Nem igazolódtak be tehát néhány tudós ötven évvel ezelőtt, az emberi űrrepülések kezdeti szakaszában adott borúlátó előrejelzései. “Volt, aki azt mondta, hogy az űrhajósok a súlytalanság körülményei között képtelenek lesznek enni, nem fognak tudni nyelni – idézi fel Bourland a SPACE.com tudósítása szerint. – Nyilván sosem láttak heccből fejen állva sört ivó egyetemistákat, mert különben tudták volna, hogy nyelni lentről fölfelé is lehet”.

A Tang űrüdítő reklámja az 1970-es évekből:

Hogy erről nekik is legyen fogalmuk, a látogatók a múzeumba lépéskor egy-egy pohár Tangot kapnak. A narancsszínű porból készülő ital a múlt század hatvanas éveiben az űrprogramban történő használata miatt lett népszerű, és még mindig fogyasztják a földkörüli pályán keringők.

LEENNI MAGAD LEHETETLEN

A Tangot azonban, akárcsak más italokat, óvatosan kell fogyasztani az űrben, mert a súlytalanság körülményei között minden, ami nincs rögzítve, a levegőben lebeg.

Ebben a környezetben a folyadékok amőbaszerű cseppekké válnak, és a víz is furcsán forr. Ahelyett, hogy sok száz buborék formálódna benne, mint földi körülmények között, egyetlen nagy buborék alakul ki.

Reggeli kávé az űrben:

A kenyérmorzsák, ha az űrhajósok belélegzik őket, komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Mindezen gondok ellenére a NASA célja az volt, hogy nemcsak tápláló, hanem fel is ismerhető ételeket biztosítson az űrhajósoknak, és ne pusztán a fennmaradást biztosító proteingömböcskéken, vitaminpirulákon és egyéb ízetlen táplálékon tartsa őket. Ezért a NASA-nak dolgozó táplálkozási szakemberek és szakácsok olyan ételeket találtak ki, amelyek ízletesek, és pszichológiailag is kielégítők.

Az édes-savanyú csirkét például hagyományos módon készítik el bőrtelen húsból a földi konyhán, majd liofilizálják, és a mártást is száraz porrá alakítják, amelyet aztán az űrhajósok rehidratálnak.

Amerikai porételek és italok 1964-ből:

A múzeumi kóstolón a látogatóknak kancsóból töltötték ki a sűrű mangó- és őszibaracklé keveréket, amelyet az asztronatuták – más folyadékokhoz hasonlóan – az űrkompon és az űrállomáson lévő speciális berendezésből fogyasztanak. Ez egy különleges konténer, amely a porított italt rehidratálja, sőt szívószálat is ad hozzá, úgyhogy a folyadék nem kerülhet ki a levegőbe.

Joe Allan asztronauta narancslevet iszik egy űrsikló fedélzetén:

A kóstoló egyik ízletes attrakciója volt a csicseri borsóból készült pogácsa, amelyet még nem fogyasztottak ugyan az űrben, de a jövőben felkerülhet a hosszú távú Mars-repülések étlapjára is, mégpedig úgy, hogy a hozzávalót maguk az asztronauták fogják termeszteni az űrhajón.

Ezeket és más, a kiadványba bekerült ételeket az űrprogramban részt vevők találták ki. Neves séfek is adtak receptet a könyvhöz, mint Emeril Lagasse és Rachael Ray.

ŰRÉTKEZÉSI ETIKETT

Az űrállomás lakói – mint az a múzeumban is látható volt – fémtálcáról esznek, amelyet az alján lévő pántokkal a lábukhoz erősítenek. A tálcán és az ételek csomagolásán lévő tépőzárak tartják egy helyben az eledelt.

Az asztronauták is a megszokott evőeszközöket használják, csak éppen az ő kanaluk, késük és villájuk mágneses, hogy a tálcához tapadjon, és társul hozzájuk még egy fontos eszköz: az olló, amellyel az ételek csomagolását felnyitják.

Menü a Nemzetközi Űrállomásról:

Bármilyen hosszú utat tett is meg az űrkulinária, még sokat kell fejlődnie. Bár a New York-i Természettudományi Múzeum kiállításán bemutatott könyv címe Asztronauták szakácskönyve, Bourland emlékeztet rá, hogy még soha, semmit nem főztek űrutazás közben. “Főzni még nem főztünk az űrben, csupán felmelegítettük az ételeket olyan hőfokra, hogy fogyaszthatók legyenek” – magyarázza.

Grillezni, főzni, sütni, pirítani – mindehhez jelentős hőre van szükség, ami veszélyt jelenthet mind a legénységre, mind magára az űrhajóra nézve. “Ráadásul, ha odaég a sült hús, nem lehet ablakot nyitni, hogy kimenjen a füst” – figyelmeztet Bourland.

AJÁNLOTT LINKEK:

Asztronauták szakácskönyve (Google Books)

Az űrétkek története (NASA)

Asztronauta ételek (Kennedy Space Center)

Az űrételek jövője (NASA)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Tragikus hirtelenséggel

John F. Kennedy writes at his desk in his Senate office, ca. 1953-1961. (Photo by © CORBIS/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.