Dániában az Aarhusi Egyetemen tartották azt a sajtótájékoztatót, melyen a magyar kutatók a Kepler-űrtávcső csillagokkal kapcsolatos méréseiről számoltak be.
A NASA Kepler-programja keretében a kutatók a távoli csillagoktól kapott valaha mért legpontosabb méréseket vizsgálják. A műszert 2009-ben indították el. A Naprenszerünkön kívüli exbolygókat keresi. A Kepler-távcső három és fél évig egyetlen égboltterületet figyel folyamatosan, miközben 156 ezer csillag fényességét méri. A fényváltozásokból a kutatók meg tudják állapítani, melyik csillag körül keringhet bolygó. A tudósok így keresik a távoli új “Földet”.
A Kepler-programban részt vevő munkacsoportok közül kettőt az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet kutatói vezetnek. A sajtótájékoztatón az RR Lyrae csillagokkal kapcsolatos megfigyeléseiket közölték.
AZ RR LYRAE CSILLAGOK
Az égitestek a pulzáló változócsillagok egy csoportját alkotják, fényváltozásuk régóta ismert, ahogy a jelenség okai is, így gyakran használják őket kozmikus távolságmeghatározásra. Fényességük akár kétszeresére is megnőhet egy-két óra alatt, összehúzódásuk és kitágulásuk jellemzően fél napig tart.
Az RR Lyrae csillagok legalább felénél azonban a fényváltozás erőssége és a periódus nagysága néhány hetes-hónapos időskálán változik, ezt Blazhko-effektusnak hívják. A jelenség ugyan több mint egy évszázada ismert, eredete a mai napig nem tisztázott, és egyike a csillagok pulzációjával kapcsolatos legfontosabb problémáknak.
A Szabó Róbert által vezetett kutatócsoport, amely a csillagtípus elméleti vizsgálatait végzi, a Kepler-űrtávcsövet használva új jelenséget fedezett fel a Blazhko-modulációt mutató RR Lyrae csillagok egy csoportjánál, köztük a névadó csillagnál is.
AJÁNLOTT LINK:
Titokzatos csillagpulzációk kutatása Budapest peremén (MCSE hírportál)
