A kocka megépítésével Rubik Ernőnek eredetileg nem az volt a célja, hogy létrehozza a történelem legsikeresebb kirakós játékát, hanem egy struktúrális probléma megoldásával próbálkozott. Azonban, hogy ez a végeredmény létrejöjjön hosszú kísérletezésre volt szükség. Rubik Ernő a kísérletezést 2×2×2-es kockával kezdte, és az első probléma az volt, hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy három tengely körül elforgatható legyen.
A Rubik Kocka 26 különálló kis kockából áll és a 9 kis kockából álló lapok külön-külön forgathatóak. Rubik előszőr gumigyűrűkkel akarta egymáshoz illeszteni a kis kockákat, de ez nem sikerült, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockák az alakjuknál fogva tartják össze magukat. A kis kockákat kifaragta saját magának, majd különböző színekkel jelölte meg az oldalakat.
A Bűvös kocka azért is volt olyan nagy áttörés, mert egyszerre rendelkezett az alábbi tulajdonságokkal: 3 dimenziós (egyszerre több eleme mozog), esztétikus (a színezésre Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két párhuzamos lap színei a sárga komponensben különböznek; így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld) és ami a legjelentősebb volt, hogy akárhogy is mozgatjuk a játék egy darabban marad.
Rubik Ernő – saját bevallása szerint – csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak elvileg, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, de jó játék és így értékesíthető.
Rubik már 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását de csak 1977-ben kapta ezt meg és az év végén megjelentek nálunk az első Rubik kockák. Ezzel a játék önálló életre kelt, és rövid idő alatt népszerűvé vált. 1980-ban csak Magyarországon közel egymillió darabot vettek. Ezzel párhuzamosan némi időeltolódással indult a külföldi terjesztése is.
Az 1978-as magyar BNV-díj, a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíja után, a Rubik Kocka 1980-ban több országban nyert díjakat: így Németországban, Franciaországban, Angliában. Itt az angliai Toy of the Year 1980 (az év játéka) díjat is megnyerte, ezt a díjat egy évben csak egyetlen játék kapja: sőt, ilyen rejtvény jellegű játék még nem nyerte el. 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyüjteményébe.
A nyolcvanas években több országban Rubik klubok alakultak, és versenyeket szerveztek. 1980-1981-ben a Rubik Kocka több országban lett az Év Játéka, sőt kockaforgató világbajnokságokat is rendeztek. Az 1982-ben tartott budapesti Rubik Kocka Világbajnokságon egy 16 éves vietnámi gyerek 22.95 másodperc alatt rakta ki és ezzel ő tartja a hivatalos világrekordot. A bajnokságok azóta is tartanak, idén Magyarországon, Budapesten lesz a Rubik kocka Európabajnokság 2010 október 1-3. között.
Ifj. Rubik Ernő apja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező az esztergomi repülőgépgyárban, anyja költő volt. 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszament tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az …És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.
A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játékszoftverek fejlesztése és építészeti témák kötik le.
Rubik Ernő nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a Bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Később a Kígyó (1977) és Bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a Bűvös kockáét. Maga a Bűvös kocka tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismertebb játékai a Bűvös dominó, a Sudokube és a Rubik-óra is, valamint 2009-ben jelent meg a Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb.
AJÁNLOTT LINKEK:
Rubik Studio
Magyar Rubik Kocka Klub
Európai Rubik Kocka Bajnokság
Rubik’s Touch Cube
