A román, a cseh és a magyar fél a helyszín és finanszírozás előkészítésén dolgozik – mondta Lippényi Tivadar a tudományos nagyberuházásról rendezett szegedi tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón.
A kutatóközpont magyarországi részlege a Szegedi Tudományegyetem 10 hektáros területén valósul majd meg. Itt a nagyon rövid impulzusidejű, úgynevezett attoszekundumos lézerekkel kapcsolatos kutatások zajlanak majd.
Karel Jungwirth, a Cseh Tudományos Akadémia fizikai kutatóközpontjának vezetője a tájékoztatón elmondta, hogy az ötven éve indult lézerkutatás rendkívül fiatal tudományág, amelynek területén a csúcsberendezések teljesítménye az utóbbi tíz esztendőben tízmilliószorosára növekedett. A közös kutatóintézetben folyó munkával ezt a teljesítményt akarják néhány ezerszeresével tovább növelni.
Az utóbbi tizenöt évben négy lézerkutatással foglalkozó szakember kapott fizikai Nobel-díjat, és az ELI-nek köszönhetően újabb tudósok érdemelhetik ki ezt az elismerést, hiszen olyan kutatási infrastruktúra jön majd létre, amilyen sehol máshol nem létezik még a világon – szögezte le a szakember, hozzáfűzve: Európa – eltérően más tudományágaktól – a lézerkutatásban világelső, és az új központnak köszönhetően még hosszú ideig megőrizheti ezt a pozícióját.
Nicolae Victor Zamfir román projektvezető kifejtette, hogy Bukarest mellett a nukleáris fizikára vonatkozó kutatások zajlanak majd, és megépül egy, a jelenleg használatosnál ezerszer nagyobb teljesítményű gammaforrás.
A román kutató közölte, hogy a három helyszínen párhuzamosságok nélkül, egymást erősítve folyik majd a munka, és az eredményeket értékelve később dől el, hogy végül hol épül meg az a “szuperlézer”, amellyel a most készülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető.
