Az idei amerikai elnökválasztás során elképesztő mértéket öltött az online dezinformáció, melynek nyomán republikánus és demokrata szavazók körében is olyan elméletek terjedtek, amelyek bizonyíthatóan nem igazak. Ezt orvosolandó a Facebook, az Instagram, a Google és a YouTube is bejelentette, hogy a kampányfinisben blokkolják a politikai hirdetéseket. Nem ez az első eset, hogy a népszerű platformok tulajdonosai hasonlóképp járnak el: a 2020-as kampány vége felé is így tett a Google és a Meta.
A választási kampányt megelőző hónapokban ugyanis komolyabb probléma nélkül terjedhettek a választási rendszer hitelességét megkérdőjelező tartalmak a platformokon. Sacha Haworth, a Tech Oversight Project felügyeleti csoport ügyvezető igazgatója a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy bár a tilalom ez esetben hosszabb volt,
a legutóbbi elnökválasztás óta drámai visszaesést tapasztaltak a közösségi média cégek felkészültségében, az irányelvek betartatásában.
Ennek következményeként nem túlzás azt állítani, hogy a tech platformok a hamis narratívák melegágyaivá váltak. Ebben pedig nagy szerepe lehet annak, hogy a techológiai szektorban tapasztalható 2023-as leépítések részeként rengeteg helyen épp az etikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó csapatokat számolták fel, vagy nyirbálták meg, így még ha szigorúbbak is a szabályok, a betartatás egyre nehezebb. A másik probléma, hogy a szabályozások igencsak ellentmondásosak.
Remek példa erre, hogy a 2021. januári capitoliumi ostrom után a Meta betiltotta azokat a politikai hirdetéseket, amelyek arról szóltak, hogy elcsalták a 2020-as választásokat. 2023 novemberében, szűk egy évvel az idei választások előtt azonban visszavonták ezt a döntés, és engedték, hogy a politikai hirdetések megkérdőjelezzék a 2020-as amerikai elnökválasztás eredményét. Mindezt azzal a kitétellel lépték meg, hogy a „közelgő vagy folyamatban lévő választások legitimitását megkérdőjelező” tartalmak továbbra is tiltottak.
Nehéz a betartatás
A politikai hirdetések szüneteltetése választások előtt nem újkeletű a közösségi platformoknál, azok betartatása azonban már sokkal nehezebb. A TikTok hivatalosan 2019 óta tilt mindenféle politikai hirdetést a platformján, a Global Witness azonban friss adatgyűjtése során azt, találta, hogy a kínai közösségi app a félrevezető politikai hirdetések 50 százalékát átengedte a platformján, ezzel pedig a legrosszabbul teljesítő közösségi platform lett a vizsgálat szerint.
A Facebook ennél sokkal jobban tette a dolgát az októberben közzétett felmérés szerint, és csupán minden nyolcadik hirdetés csúszott át a szűrőn. Nem sokkal később pedig további szigorításokat rendelt el a Meta. A novemberi választások előtt kiadott tájékoztatása szerint az alábbi hirdetéseket korlátozzák:
- amelyek elriasztják az embereket attól, hogy szavazzanak egy választáson – ide tartoznak azok a hirdetések, amelyek a szavazást haszontalannak/értelmetlennek mutatják be, és/vagy azt tanácsolják az embereknek, hogy ne szavazzanak;
- olyan hirdetések, amelyek megkérdőjelezik a közelgő vagy folyamatban lévő választások legitimitását;
- a hivatalos eredményhirdetés előtt megjelenő, választási győzelemről szóló hirdetések.
Ez papíron ugyan jól hangzik, a választási rendszerrel kapcsolatos dezinformáció terjesztése azonban csak egy szelete volt Donald Trump választási kampányának. Emellett a bevándorlók elleni hergelésnek, a demokratákkal kapcsolatos álhírek terjesztésnek is jelentős szerep jutott, amit nem tudtak eredményesen szűrni az oldalak. A Forbes szerint még a választás előtti utolsó napokban is voltak olyan hirdetések a Meta platformjain, amelyek arról szóltak, hogy Kamala Harris az utolsó pillanatokban kiszállhat a versenyből, vagy hogy a demokraták elhalasztanák a választást – amelyek alapvetően képesek befolyásolni a választók döntését.
Imran Ahmed, a Center for Countering Digital Hate közösségimédia-felügyeleti csoport vezérigazgatója szerint mára a politikai szereplőknek olyan platformok állnak rendelkezésére – politikai influenszerek, nagy elérésű profilok, akár mémoldalak is –, amelyek fizetett elérés nélkül, organikusan is képesek eljuttatni a választókhoz az üzeneteket. Ezek kiszűrése pedig még komplikáltabb, mint a politikai hirdetéseké.
A szakértő szerint ennek alapja, hogy a platformok algoritmusait alapvetően úgy alakították ki, hogy a legmegosztóbb témák terjedjenek a leginkább, legyen szó félretájékoztatásról vagy gyűlöletkeltésről. Ezt megerősíti a New York-i Egyetem 2021-es tanulmánya is, amely szerint bár a baloldaltól sem idegen a dezinformáció, a jobboldali forrásokból származó félretájékoztatás sokkal nagyobb elérések kiváltására képes.
