Magyarországon a kegyelmi ügy kirobbanása óta a megszokottnál is nagyobb figyelem övezi a gyermekvédelem kérdését, melynek eredményeként egyre többen állnak ki traumáikkal a nyilvánosság elé, és szinte hetente lehet hallani különböző gyermekotthonokban elkövetett visszaélésekről. Bár ennek következtében lezajlott a nem egyházi fenntartású intézmények átvilágítása, az eredmények nem publikusak.
Július elsejétől azonban egy új, az egész európai gyermekvédelmet forradalmasító lehetőség került a magyar kormány kezébe, mivel az Európai Tanács soros elnökségének átvételével pontot tehet egy, a tagállamok között évek óta tartó vita végére. Mint arról június 20-án beszámoltunk, az Európai Unió közel került egy olyan új szabályozás elfogadásához, amely előírná a digitális üzenetek tömeges átvizsgálását, beleértve a titkosított üzeneteket is, mindezt a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló anyagok (CSAM) terjedésének meggátolására hivatkozva.
Ennek oka, hogy számos EU-s kormányzati delegált az üzenetküldő alkalmazások által a felhasználók adatainak védelme érdekében alkalmazott, végpontok közötti titkosítás (E2EE) elleni lépésnek tekintette a javaslatot. A CSAM-típusú anyagok terjedésével szembeni harc fontosságával bár a legtöbben egyetértenek, a technológiai cégek lobbistái és számos EU-s delegált is tiltakozással élt, mondván a rendszer hibái miatt rengeteg ártatlan ember kerülhet kellemetlen helyzetbe, ami pedig még veszélyesebb, hogy eszközt adnának a tagállamok kezébe egy tömeges megfigyelési rendszer kiépítésére.
A téma kapcsán Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával és gyerekjogi tanácsadójával beszélgettünk, aki szerint a legfontosabb feladat, hogy a technológiai cégek és a szabályozó hatóságok megtalálják a módját annak, hogy úgy világítsák át az üzeneteket és képeket, hogy ne sérüljön a felhasználók magánélethez, személyes adatokhoz fűződő joga – és hogy ennek fontosságát közérthetően magyarázzák el mindenkinek.
Miről szól pontosan a törvény?
Az üzenetküldő platformokon át lefolytatott beszélgetések, és továbbított csatolmányok átvilágításának ötlete először 2022-ben merült fel, amikor is egy olyan feltöltés-figyelésnek nevezett technológia bevezetését indítványozták gyermekvédelmi szervezetek, és EU-s delegáltak, amely képes lenne kiszűrni a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló anyagokat.
Ez azért lenne különösen fontos, mert az OECD jelentése szerint 2020-ról 2022-re közel másfélszeresére nőtt az ilyen tartalmak száma az interneten, ráadásul a többségük a népszerű platformokon keresztül terjed. A legtöbb elkövető (77 százalékuk) nem a dark webet használja, hanem teljesen hétköznapi szolgáltatásokat. A végpontok közötti titkosítást biztosító csatornákat keresésre, megtekintésre és tartalmak továbbítására is használják a rosszindulatú szereplők.
Igen ám, de a legtöbb üzenetküldő platform és technológiai cég azóta implementált egy olyan biztonsági intézkedést a felületére, melynek értelmében csak a küldő és a fogadó tekintheti meg az adott szöveges, képes, vagy videós tartalmat. Ez az úgynevezett végpontok közötti titkosítás, angolul end-to-end encryption (E2EE), ami ma már a Messenger, a Viber, a WhatsApp, a Signal és szinte minden beszélgetésre alkalmas platform alapját képezi.
A törvénytervezet ezután sokáig parkolópályára volt állítva, Gyurkó Szilvia szerint az előterjesztés szövege nagyon sok változáson ment át. Mint mondta, ez jelenleg 218 oldalas, és nagyon sok olyan szempont kopott ki belőle az évek során, ami az iparági szereplők felelősségét firtatta és rájuk vonatkozóan fogalmazott meg elvárásokat. Ezzel párhuzamosan a tagállamokra (az egyes országokban működő koordináló hatóságra) tevődik nagyobb felelősség, ők kapják a feladatok és hatáskörök nagy részét.
Mik az aggályok?
A tervezet legújabb, feltöltés moderálási tervét májusban terjesztette elő a soros belga elnökség, és ennek lényege, hogy rákényszerítenék a techcégeket egy új, előzetes szkennelési technológia beépítésére, amely képes lenne átnézni a fényképeket, a videókat és az URL-eket, mielőtt a feladó elküldhetné azokat. Az EU-ban azonban a személyes adatok védelme érdekében nem lehet ezt ilyen simán megtenni, ezért önkéntes beleegyezésen alapulna a szkennelés.
A belga delegáció szerint pedig azáltal, hogy az elküldés előtt történne meg az átvizsgálás, megmaradhatna a végpontok közötti titkosítás. Az indoklás azonban nem győzött meg sokakat.
Miután június 20-ára nyilvánvalóvá vált, hogy az adatvédelmi aggodalmak miatt nem lenne meg a törvénytervezet elfogadásához szükséges többség, az Európai Tanács képviselői bizonytalan ideig elnapolták az ezzel kapcsolatos döntést. Ebben többek közt az is szerepet játszott, hogy maga az EU-s tanács jogi szolgálata is megkérdőjelezte, hogy a javasolt szöveg összeegyeztethető-e az általános megfigyelést tiltó emberi jogi törvényekkel.
Azonban messze nem a jogi szolgálat volt az egyetlen szerv, amely felemelte a szavát a törvénytervezet ellen. Claudia Canelles Quaroni, a kommunikációs és technológiai cégeket képviselő szövetség, a CCIA delegáltja szerint a javaslat nyomán fennáll a veszélye a nagyszámú fals pozitív eredménynek, és annak is, hogy túl sok indokolatlan blokkolást szenvedhetnek el ártatlan felhasználók. Sokan a bűnüldöző szervek jelentéstevő rendszereinek túlterhelésétől is tartanak, ahogy az is aggályként merült fel, hogy egyes kormányok az állampolgárok üzeneteinek tömeges megfigyelésére használhatnák az új technológiát.
Ahogy az várható volt, a techcégek sem repestek a megoldástól. A Signal üzenetküldő platform vezetője, Meredith Whittaker egészen odáig ment, hogy levélben jelezte: amennyiben a jelenlegi formájában elfogadják a törvényt, a titkosított üzenetküldőt üzemeltető cég kivonul Európából.
Háttérbe szorult a gyermekvédelem kérdése
Gyermekvédelmi szakemberként azt látom, amit valószínűleg a környezetvédők látnak a termelésüket »zöldítő« ruhaipari cégeknél: hangzatos mondatok tűnnek fel az iparági szereplők kommunikációjában, amik mögött ritkán vannak érdemi, konkrét és megfelelő nagyságrendű lépések
– mondta el a 24.hu-nak Gyurkó Szilvia.
A Hintalovon Alapítvány gyerekjogi tanácsadója szerint a tartalmak szűrését önkéntes alapon kevesen végezték el a múltban, és bár nagyszámú tartalmat törölnek, a bűnügyi felderítést végző szervek, például az Europol adataiból egyértelműen kiderül, hogy még ez is csak töredéke a valós mennyiségű, interneten terjedő, gyerekeket érintő szexuális visszaélésekről szóló tartalmaknak.
