Egy friss tanulmány alapján amatőr kutatók üstökösszerű viselkedést figyeltek meg a 2009 DQ118 jelű aszteroidánál – írja az IFLScience. Az adatok megerősítik, hogy a naprendszerbeli objektumok kategorizálását érdemes lehet átgondolni.
Az Active Asteroids projekt keretében önkéntesek vizsgálták meg a 2009 DQ118-re vonatkozó adatokat. 2016 márciusából több mint 20 olyan képet azonosítottak, amelyen csóvaszerű struktúra látható. A későbbi megfigyelésekből az is kiderült, hogy az aktivitás akkor zajlott, amikor az égitest megközelítette a Napot.
Csóva akkor jön létre, amikor a jég a magas hőmérséklet hatására szublimál. Több magyarázat is van arra, hogy egy kisbolygó miért viselkedhet üstökösként, egyes elképzelések szerint a túl gyors forgás vagy ütközések hatására szabadulhat fel belőlük anyag.
A 2009 DQ118 esetében egyik hipotézis sem nyújt kielégítő magyarázatot.
A 2009 DQ118 egy kvázi-Hilda. A mintegy 5000 tagot számláló Hilda-aszteroidák a trójai kisbolygók és a fő aszteroidaöv között keringenek a Jupiter gravitációjának csapdájában. A kvázi-Hildák hasonló pályát írnak le, akár ezer évekig is így keringhetnek, de idővel képesek elszabadulni a gázóriás tömegvonzásától.
A távoli objektumok esetében nem mindig egyszerű megállapítani, hogy aszteroidáról vagy üstökösről van-e szó. A kvázi-Hildák közül több égitest besorolása is kérdéses.
Egyelőre kevesebb mint 50 aktív kisbolygó ismert, a mostani felfedezés ezért rendkívül értékes. Hogy miért léteznek ilyen objektumok, illetve miért alkotják a Hilda-csoport töredékét, egyelőre kérdéses.
Bár a kvázi-Hildák és a Hildák között kevés az aktív aszteroida, így is több akad erre, mint más kisbolygóknál. Nem kizárható, hogy további hasonló égitestek várják a felfedezést ebben a csoportban.
