Tech
Online purchase. Credit card on laptop keyboard.  3d

Kiderült, kiket veszélyeztetnek leginkább a modern átverések

Birkás Péter
Birkás Péter

újságíró. 2018. 11. 10. 13:08

Az internet és a digitalizáció terjedése miatt fénykorukat élik az online visszaélések, amik egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az átlagemberek számára is. Ezzel párhuzamosan a tudatosság is egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a magyar netezők háromnegyede tesz valamilyen óvintézkedést bankkártya adatai védelme érdekében, és közel kétharmad készít biztonsági mentést digitalizált adatairól.
Korábban a témában:

Személyes adataink, jelszavaink, PIN-kódjaink, dokumentumaink és privát fényképeink védelme egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen anyagi értelemben is hatalmas károkat okozhat, ha ezek illetéktelen kezekbe kerülnek. A 18-75 év közötti internetezők közül minden második veszítette már el valamely digitalizált adatát – derül ki a Generali Biztosító biztonságtudatosságot felmérő, reprezentatív online kutatásából. Ennek elsődleges oka, hogy tönkrement az adathordozó, melyen ezeket az információkat tárolták, a válaszadók egytizede pedig vírus- vagy zsarolóvírus támadás áldozata lett.

A felmérésben résztvevők többsége arról számolt be, hogy számítógépére, laptopjára, illetve okostelefonjára menti le a személyes adatait, viszont több mint egytizedük (12%) még mindig kizárólag a nyomtatott papírban bízik, ha adatai biztonságáról van szó.

Felhőszolgáltatást pedig csupán a válaszadók 18 százaléka választ.

Viszonylag egyszerű, de nagyon hasznos praktika adataink védelmében, ha időről-időre biztonsági mentést készítünk. A felmérésében résztvevők közel kétharmada (62%-a) teszi ezt meg rendszeresen, elsősorban valamilyen külső adattárolót (pl. pendrive-ot, vagy külső merevlemezt) használva ebből a célból. A kutatásból az is kitűnik, hogy elsősorban a nők, az 50 év felettiek, az alapfokú végzettségűek és a vidéken élők kevésbé elővigyázatosak ebben a tekintetben.

A NETEZŐK HÁROMNEGYEDE ÓVJA TUDATOSAN KÁRTYAADATAIT

A bankkártya adatokkal történő visszaélések egyre nagyobb teret nyernek, éppen ezért kell kiemelt figyelni ezen információk védelmére. A felmérése szerint a magyar internetezők nem állnak rosszul ezen a téren, hiszen háromnegyedük (74%) tesz valamilyen óvintézkedést kártyaadatai védelmében, leginkább úgy, hogy nem adják illetéktelenek kezébe bankkártyájukat és/vagy napi vásárlási limitet állítanak be.

Young asian entrepreneurs women hands holding credit card for online shopping at home,teenager owner business,success and online shopping concept.
Csak kevesen használnak professzionális megoldásokat – Fotó: ThinkStock

Ennél professzionálisabb megoldásokat, mint például az adatlopás elleni fizikai védelem, viszont csak kevesen alkalmaznak. A kutatás arra is rávilágít, hogy elsősorban az alapfokú végzettségű, 30-49 közötti korcsoportba tartozó, falvakban élő nők azok, akik semmilyen módon nem óvják bankkártya adataikat.

A felmérésben résztvevők közel egytizede (8%) számolt be továbbá arról, hogy már visszaéltek bankkártya adataival, továbbá az is kirajzolódik, hogy elsősorban azokra jellemző az elővigyázatosság, akiket ért már korábban valamilyen kellemetlenség.

A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS FONTOS AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG

Az utóbbi időben egyre több botrányos eset világított rá arra, hogy a közösségi média milyen kiváló táptalaja a személyes adatokkal való visszaéléseknek. Éppen ezért fontos, hogy ezen a téren is elővigyázatosak legyünk. A kutatás szerint a netezők közel 60%-a tudatos közösségi média felhasználó, hiszen korlátozza azok körét, akik személyes adataihoz és megosztott tartalmaihoz hozzáférhetnek.

Viszont a válaszadók közel harmada (28%) alkalmazza kizárólag az alapbeállításokat, és nem használ semmilyen biztonsági beállítást a profiljában. Az alacsonyabb szintű biztonságtudatosság elsősorban a 40 év felettiekre, a nőkre, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőkre, illetve a falvakban élőkre jellemző.

Birkás Péter korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.