Tech

90 napot adott Brüsszel az Android megváltoztatására

A Google ismét történelmi méretű bírságot kapott az uniós versenyügyi hatóságtól, amiért visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken. Újabb példa arra, hogy az európai hatóságok egyre erőteljesebben próbálják zabolázni az amerikai óriáscégeket. Ezen felül ráadásul még egy eljárás is hátra van az évekkel ezelőtt indított három ügyből.

A brüsszeli hatóságok először tavaly róttak ki a Google-re 2,42 milliárd eurós (750 milliárd Ft) gigabírságot versenyellenes magatartás miatt – korábban a világon még egyetlen cég sem kapott ekkora büntetést antitröszt-ügyben. A keresőóriás üzleti módszereivel kapcsolatban több gondja is akadt az Európai Uniónak, emellett még két másik hivatalos eljárás is indult azzal a fő váddal, hogy a cég a keresőpiacon szerzett dominanciájával más területeken is próbál fölényt szerezni, és saját termékeit előnybe hozni.

Az Európai Bizottság szerdán közölte, hogy döntés született az Android operációs rendszert érintő vizsgálat ügyében, és újabb rekordbüntetést szabtak ki: az amerikai keresőóriásnak

4,34  milliárd eurót (1400 milliárd forintnyi összeget) kell kifizetnie,

jelentette be délután egy órakor Margrethe Vestager versenyjogi biztos.

A Google anyavállalata, az Alphabet tavalyi bevétele 110,9 milliárd dollárra rúgott, és a büntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható, a lényeg azonban nem is a sosem látott mértékű bírság, hanem az, hogy a Brüsszelben született döntésnek milyen következményei lesznek hosszú távon.

Mivel sértettek?

A bizottság által közzétett sajtóközlemény szerint a Google már 2011 óta illegális, versenytorzító módon korlátozza az androidos eszközök gyártóit.

A Google az Androidot eszközként használta fel keresőmotorja erőfölényének bebetonozására. A gyakorlat megvonta a lehetőséget a versenytársaktól, hogy érdemeik szerint újíthassanak, versenyezhessenek, és megtagadta az európai fogyasztóktól a tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes.”

– olvasható a közleményben.

A bizottság azt kifogásolta, hogy a Google

  • a Play Store engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára saját keresőjének és böngészőjének előzetes telepítését,
  • kifizetéseket tett egyes nagyobb gyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azzal a feltétellel, hogy eszközeikre előre kizárólag a cég keresőszolgáltatását installálják,
  •  megakadályozta a saját alkalmazásait előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán működő intelligens mobileszközt is értékesíthessenek.

A cégnek 90 napon belül fel kell hagynia jogsértő magatartásával, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, ami elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5%-át.

Lesz ennek következménye?

A Bizottság a tavalyi bírságnál leszögezte: maga az erőfölény nem jogsértő, sokkal inkább az, hogy azzal tilos torzítani a piaci versenyt, visszaélni. A tavaly kirótt gigabírság után az uniónak sikerült elérnie, hogy a Google első alkalommal nyúljon bele találatai oldalába. A kifogásolt, termékkeresések során megjelent Shopping nevű doboz ugyan nem tűnt el a keresőből, de a külső szereplők előtt is megnyílt, bizonyos számban megjeleníti kisebb cégek árösszehasonlító szolgáltatásait is.

A délután folyamán a Google egy sajtótájékoztató keretén belül számol be saját álláspontjáról a döntéssel kapcsolatban, amin mi is részt veszünk, a friss információkról rögtön beszámolunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik