A kérdés bizonyosan nagyobb fejtörést követel meg, mint gondolnánk: számos olyan trend vagy technológia van, ami már 2010-ben is volt vagy a hírverések ellenére még mindig nem futottak be igazán: így a válogatásból a virtuális és kiterjesztett valóság, a 3D-nyomtatás és az agyolvasó technológiák legalább annyira nem kerültek be, mint az okosórák vagy a tabletek. Az alábbi öt viszont tényleg az elmúlt fél évtizedben robbant be igazán – a kommentekben pedig várjuk a kiegészítéseket.
Appok, mint a Tindr, Happn, Über
Mindenre van app és már 2010-ben is volt mindenre app vagy ha nem, azzal vicceltünk, hogy majd egyszer bármiből lesz. Aztán tessék, eltelt öt év és tényleg bármiből van. Félkomolyról komolyra fordítva a szót: brutális térhódítást mondhatnak maguknak a közösségi média, a saját gyártású tartalommegosztás és a randizás háromszögében mozgó rendszerek (ismerhetjük az alapszabályt: ha van profilod, akkor az adott rendszer máris alkalmas a partnerkeresésre): az Instagram vagy a Tindr például könnyen maga mögé utasított mindenkit saját versenyében. Az Über ugyan távolról sem randiapp, de térhódítása remekül illusztrálja a közösségi szándékból kitörő (ún. bottom-to-top) projekteket. Ezzel pedig el is érkeztünk következő pontunkhoz, ami a…
Kickstarter és a közösségi támogatás
A 2009-ben induló site meglepően jó nemzetközi karriert futott be, kövezte le előre az on-demand termékek sikerét és alapozta meg a crowdfunding, azaz a közösségi támogatás fogalmát. Eltérve a középre főzött piaci igényektől és elvárásoktól, mindenki indíthat kampányt és támogattathatja termékét, könyvét, képregényét, albumát, játékát, ennek pedig számos izgalmas kulturális és technológiai terméket köszönhet a világ. Akik itthonról akarják ezt igénybe venni, neki se fussanak észak-amerikai cég nélkül, a Kickstarternél ugyanis ez a választóvíz: Magyarországról inkább az IndieGoGoval érdemes kísérletezni. Amúgy ez ne riasszon el senkit: a Kickstarteren több hazai sikeres kampány is futott már: a Pikkpack néven hódító DIY-cipő, a Trickerion társasjáték vagy a kézi festésű Virivee női harisnya csak három a sikeres projektek közül.
Ami pedig a képeket illeti…
Ha már az előbb említettük az Instagramot, nem mehetünk el szó nélkül a 2013-as év szava, a szelfi nélkül. A saját magunkról készített, jellegzetes szögekben meglőtt fotó korántsem új, az elsőt például 1839-ben lőtte magáról Robert Cornelius amatőr vegyész, a fényképészet nagy rajongója. A japán turisták gyorstüzelő tempójában fotózott önképek viszont már az elmúlt évek jellegzetességei, az ezt megkönnyítő, jobb szöget biztosító kézmeghosszabbító szelfibotok már több ember szemöldökét csavarták Humphrey Bogart-i magasságokba. A kéz meghosszabbításánál harcművészetekkel már foglalkozó olvasóink megkérdezhetik, hogy miért nem verekednek szelfibotokkal emberek – a Reuters pont múlt hónapban számolt be arról, hogy Timur Dodajev moszkvai edző szelfibotos önvédelmi edzéseket tart.
Előfizetések
Tévénézés és torrentezés helyett olcsó film- és sorozatnézésre ott a Netflix, teljesen legális zenehallgatásra pedig ott a Spotify, a szerzői jogvédő hivataloknak pedig hagyjuk, hogy elgondolkodjanak arról, hogy hogyan is kellene megbirkózni a 21. század gyökeresen eltérő hallgatási és tartalomfogyasztási szokásaival (és még ezer minden mással, de ezekre nem térünk most ki külön).
Reakciógifezés
Miért küldözgetnek emberek egymásnak pár másodperces animációkat (értsd: animGIFeket) ahelyett, hogy elmondanák, mit gondolnak vagy hogyan érzik magukat? Vannak természetesen, akiknek nehezebb a dolga a szavakkal, de elnézve, hogy mennyire vizuális (és egyre vizuálisabb) az internet előtt ülő közeg, értjük, mi a tetszetős abban, hogy Orson Welles elszánt arcával kísért, lassan tapsoló kezeket posztolunk barátunknak ahelyett, hogy beírjuk neki, „lassan tapsolok”. Vagy amit ilyenkor szokás.
