Az informatikai-távközlési szektor (vagy rövid nevén IKT) hazánkban arányaiban erősebb, mint az EU átlaga, így ez lehetne a gazdaság egyik kitörési pontja. A szoftverexport-piac méretének további növelésével a magyar gazdaság egészének külpiaci mutatóit lehetne javítani – hangzott el az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) budapesti konferenciáján.
Az IKT-szektor exportlehetőségeiről szóló rendezvényen – amelyen több mint 100 szakember, 50 hazai vállalkozástól vett részt -, Vityi Péter, az IVSZ alelnöke hangsúlyozta: a Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai alapján az IKT iparág volt az egyetlen ágazat, amely a válság éveiben is fejlődni tudott, 4,5 százalékos növekedést produkálva. Az ágazat a magyar gazdasági fejlődés motorja, a GDP 10-12 százalékát adja, ezzel az eredménnyel hazánk az 5. helyen áll az EU-ban. Az Európai Bizottság 2011-es adatai szerint az IKT szektor súlya hazánkban nagyobb, mint az EU országainak többségében. Ráadásul ez a szektor erőteljesen épít a kis- és középvállalkozásokra (KKV), ugyanis a beszállítók 80-90 százalékát ezen cégek adják.
A 2012-es külpiaci adatok 235 milliárd forintos IKT szoftver- és szolgáltatás export árbevételt mutatnak, ami 17 százalékos növekedést jelez az egy évvel korábbi adatokhoz képest. 2012-ben már 59 olyan cég volt, melynek éves szoftver- és szolgáltatás export bevétele meghaladta az évi 100 millió forintot, de ez a szám évről-évre nő. A magyar exportpiac egészséges szerkezetű, dominálnak az innovatív és nemzetközileg is sikeres magyar szoftverfejlesztő KKV-k (43 darab) és megjelentek a start-up vállalkozások (3 darab) is – mondta az IVSZ alelnöke. “A magyar IKT cégeknek komoly piaca lehet külföldön, elég csak a sikeres, hazánkból indult cégekre, például az NNG-re, a Prezire, a Ustreamre, vagy éppen a Logmeinre gondolni” – tette hozzá Vityi Péter, aki elmondta azt is, hogy a hazai szoftver- és IT szolgáltatás export reálisan 5 év alatt megduplázható. Ennek hatása lényegében olyan, mintha két új Audi gyár épülne hazánkban.
Dr. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a konferencián kiemelte: a kormányzat egyik kiemelt célja, hogy helyzetbe hozva a KKV-kat, Magyarország a térség egyik legexportképesebb gazdaságává váljon. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy bár a gazdasági növekedés negyedét az IKT iparág adta az elmúlt 8 évben, továbbra is kiemelt cél, hogy a magas hozzáadott értékkel bíró, versenyképes magyar vállalatok külpiacra jutását az új struktúrájú intézményrendszer tovább erősítse. A KKV-k versenyképességének megőrzése érdekében ugyanakkor nélkülözhetetlen a folyamatos kutatás-fejlesztés és innováció. Királyfalvi Róbert, a Magyar Nemzeti Kereskedőház exportfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a cégek külpiacra lépésének nem a pénzhiány a legnagyobb akadálya, hanem főképpen a külpiaci és a menedzsment ismeretek hiánya. A KKV-k számára éppen az ilyen tudás átadására több programot is szervezett már a Magyar Nemzeti Kereskedőház. A szakember azt is elmondta, hogy idén év végéig átadják a 25. kereskedőházat, a 2015-ös cél pedig ennek megduplázása.
Fejérvári Levente, az EXIM operációs vezérigazgató-helyettese a rendezvényen elmondta: az IKT szektorban inkább a szolgáltatásexport a gyakori. A szolgáltató cégek körében jellemző a forgóeszköz finanszírozás (amelyet például bérköltségre, vagy IT infrastruktúra fejlesztésére fordíthatnak), a gyártó és szolgáltató cégeknek pedig a forgóeszköz finanszírozáson kívül előfinanszírozásra is szükségük lehet. Az EXIM portfoliójában jelenleg alacsony az ágazati finanszírozási arány, folytatta a szakember. Ugyanakkor az EXIM célja a tudásexport minél nagyobb mértékű támogatása, az ágazati finanszírozás növelésével.
