Az elsősorban Nigériából származó, köznyelven csak “nigériai csalás” néven futó szélhámosság lényege, hogy a csaló egy roppant vonzó (bár nem feltétlenül pénzügyi) ajánlattal keresi meg a címzettet, akinek a tranzakció lebonyolítása előtt nincs más dolga, mint némi előleget fizetni. Amennyiben utal, úgy kivétel nélkül újabb és újabb költségek vetődnek fel mindaddig, amíg valamelyik fél meg nem unja. Nem nagyon akad már ember az interneten, aki ne találkozott volna ilyennel személyesen, vagy ne hallott, olvasott volna az efféle átverésekről.
Éppen ezért jogosan adódik a kérdés, hogy a nigériai csalók miért nem találnak ki valami frappánsabb történetet? Nos, Cormac Herley, a Microsoft Research egyik szakembere szerint elsősorban azért, mert módszerük működik, a csalók milliódolláros összegeket vágnak zsebre.
Herley elmondása szerint a frappánsabb, kifinomultabb, szebb angolsággal (vagy magyarsággal) megfogalmazott levelek ugyan növelnék a válaszadók számát, azonban a csalóknak nem ez áll érdekükben. Számukra az a legfontosabb, hogy olyan hiszékeny embereket találjanak, akik valóban bedőlnek a csalásnak és hajlandóak utalni – a válaszadók növekedéséből még nem származik pénzük.
Azzal, hogy eleve kijelentik, hogy ők bizony Nigériából keresnek minket, egyből kiszűrik azokat, akik már ismerik ezt a módszert, hallottak róla, vagy vennék a fáradtságot, hogy utánajárjanak a gyanús feladónak – a fennmaradó, roppant tapasztalatlan és hiszékeny réteg a csalók igazi célcsoportja, amely az internetezők maradékához képest sokkal nagyobb eséllyel fizeti ki az “előleget”.
Mindez teljesen logikus – már-már zseniális – nekünk pedig egyre inkább kedvünk támad válaszolni a “nigériai hercegeknek”, hogy minél több munkájuk legyen a megtérülés legapróbb esélye nélkül. Persze egyszerűbb és hasznosabb is a spam ládába tenni őket, és időben figyelmeztetni a tapasztalatlanabb ismerősöket.
