A feleségét gyászoló férfi szeptemberben minden lehetséges módon megpróbált társaságra lelni.
magány
Még Magyarországról is írtak a férfinek, aki felesége halála óta a magánnyal küszködik.
Felesége elvesztése óta kibírhatatlan számára az egyedüllét.
Európa országai lassan kezdik megszokni az életet a koronavírus-világjárvány árnyékában, de a magány még nagy probléma.
A fizikai távolság nem kell, hogy szociális elszigeteltséget jelentsen, mivel a megváltozott életkörülmények miatt elkezdtünk a digitális platformokon szorosabban kapcsolódni egymáshoz.
A társadalmi távolságtartás idején sokat segített a technológia.
Mégsem az idősebbek vezetik a rangsort.
A koronavírus terjedését lassító szociális távolságtartás miatt sokan ezekben a hetekben döbbennek rá, hogyan és meddig bírják kapcsolataik megszokott formáinak felborulását. Vannak, akik könnyebben veszik az akadályt, mások úgy érzik, otthonuk magánzárkává változott. Miért reagálunk ennyire különbözően az egyedüllétre?
Élő chat. De szó szerint.
Vannak olyan emberek, akik különösen nehezen viselik a magányt.
Magyarországon a 65 éven felüliek harmada egyedül él. Fontos, hogy a legveszélyeztetettebb csoport minél kevésbé legyen kitéve a fertőzésveszélynek, mentálisan és pszichésen ugyanakkor az izoláció még mélyebbre sodorhatja ezt az egyébként is elmagányosodással küzdő réteget. Hogyan segíthetünk?
Elképszető gyűlöletáradat zúdult az amerikai nőre, de a története csodálatos véget érhet.
A brit férfi nem számított a meglepetésre, de nagyon boldoggá tették.
A férfi ki sem lépne a házából, ha nem lennének a kedves emberek.
A legreménytelenebbnek tűnő helyzetben is lehet érdemi segítséget találni.
És ennyi. De ettől tökéletes.
A magányosság elleni harc szintet lép.
Nem, nem azok, akik sokat facebookoznak.
Az énekesnő elárulta, néhány éve nehéz időszakon ment keresztül.
Ráadásul a fiatalok körében a legnagyobb.
Egy csoport frissen vasalt piros-fehér egyenruhába öltözött hatvanas nyugdíjas jókedvűen indul reggel iskolába a thaiföldi Ajutthajában.
Olvasónk 37 éves, homoszexuális és csak azt szeretné, amit mindenki: boldognak lenni.
Szenteste is sokan poroszkáltak magányosan a feldíszített utcákon. Célunk az volt, hogy szóra bírjuk őket. Mi az ő történetük? Hogyan kerültek távol a meghitt családi asztaltól?
Az számít, hogy mire használja valaki a Facebookot, mint hogy mennyi időt tölt rajta.
