Az ár-, illetve bérfelzárkózás fogalmát egy kevésbé fejlett ország ár- illetve bérszínvonalának egy fejlettebb régióéhoz való hosszabb távú közeledéseként értelmezzük. E közeledést konvergenciának nevezzük.
kormányzás
Az állami nyugdíjrendszer ellátásaiból jelenleg több mint hárommillió személy, azaz a népesség több mint 30 százaléka részesül. A generációk közötti családi jövedelemtranszferek az időskori jövedelmek csupán 1%-át biztosítják. Az egyetlen alternatív jövedelemforrás, amely az időskorúak esetében viszonylag jelentősnek (20,5%) mondható, a munkaerőpiac.
Az oktatás kapcsán a szakirodalom megkülönbözteti az oktatás külső és belső hatékonyságát. A belső hatékonyság az oktatás közvetlen (belső, intézményi) céljaival és ezek elérésének az oktatási rendszerben felmerülő költségeivel foglalkozik, azt vizsgálja, hogy az oktatás szervezése optimális-e. E tekintetben olyan változók mérése és elemzése kulcsfontosságú, mint a bukások aránya, az évismétlések, a lemorzsolódás, illetve mint az oktatás minősége
Az élethosszig tartó tanulás követelményével párhuzamosan az oktatás egyre több és több erőforrást igényel. Annak érdekében, hogy ezt az egyre növekvő finanszírozási igényt ki tudjuk elégíteni, három fontos kérdésre választ adunk: (i) ki fizessen az oktatásért, (ii) ki finanszírozza az oktatást, (iii) milyen formában történjen a finanszírozás. Mindenekelőtt le kell szögezni: a költségviselő nem feltétlenül azonos a finanszírozóval. Elképzelhető,
A legtöbb OECD-országban a gyógyszerkiadások az egészségügyi kiadások 10-20 százalékát teszik ki, míg az Európai Unió átlaga 15 százalék körül volt. Magyarországon erre folyik el a teljes egészségügyi kiadások 25-30 százaléka. Ennek fő oka, hogy a fekvőbeteg-ellátás finanszírozása és az egészségügyi szakdolgozók fizetése 6-10-szer alacsonyabb, mint az európai uniós átlag (Orosz [2001]), míg a gyógyszerek árai megegyeznek azzal. Az elmúlt másfél é
Az egészségügyi rendszerek három kulcsfunkciója a finanszírozás, a felhasznált inputok előállítása és a szolgáltatások nyújtása. Ezek működését a kormányzati irányítás és a lakosság piaci kereslete befolyásolja. Az egészségügyi rendszerek egy része ma azért nem működik jól, mert a köz- és a magánszektor nem illeszkedik megfelelően egymáshoz. Annak érdekében, hogy megpróbáljuk optimálisan kihasználni mind a köz-, mind a magánszektor erősségeit, az
Minden politikai közösség kormánya olyan, amilyet megérdemel. Ha a közhely igaz, akkor a Magyar Köztársaság ilyen pártokat és kormányokat érdemel. Olyan politikusokat, akik (nem érdemes vitatkozni rajta, hogy mióta: 10, 15, 20 éve) nem foglalkoznak a kormányzással.
A kormányzás kérdéseivel foglalkozó negyedévente megjelenő folyóirat.A lapot közösségi gazdaságtant, közpénzügyeket és a jogi szabályozás gazdasági elemzését oktató, illetve a témával hivatásként foglalkozó közgazdászok hívták életre.Célunk elsősorban az, hogy a nagy elosztórendszerek, az ágazati politikák, valamint a gazdaság és a társadalom működését alapvetően meghatározó szabályozók közgazdaságtani, közpolitikai elemzésére vállalkozó írásoknak adjunk teret. A lap egyaránt [...]
A közgyógyellátás új rendszerében személyre szabott gyógyszerhasználat alapján álapítanák meg a támogatás mértékét. A havi keret felső határa 12 ezer forint lenne. Az új rendszert várhatóan jövő év júniusára alakítanák ki.
A lap örömmel fogad minden témájába vágó, körülbelül másfél-két ív (60-80.000 leütés) hosszúságú, a tudományosság alapvető igényeit kielégítő cikket.
Megjelenik: negyedévente Kiadó: Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány Felelős kiadó: Balázs Zoltán Szerkesztők: Balás Gábor, Mike Károly, Szalai Ákos, Szepesi Balázs Olvasószerkesztő: Gaál Ilona Tipográfiai előkészítés: Soproni Béla Tanácsadó testület: Ábel István, Augusztinovics Mária, Chikán Attila, Fertő Imre, Gál Róbert Iván, Hamecz István, Hegedűs József, Hetényi István, Jenei György, Kaderják Péter, Kertesi Gábor, Király Júlia, Kopányi [...]
